Az R gyökhangot most egy kicsit félretesszük, és kitekintünk lágyabb rokonára, az L gyökhangra.

A lép szervünk szóalakját ősi, finnugor, esetleg uráli korinak tartja a nyelvtudomány, de mint azt látni fogjuk a világ többi nyelvében előforduló szóalakok is igen közel állnak a magyar változathoz, csak egy kicsit más oldalról kell ránézni a betűk/hangok kapcsolataira.
Különös dolog, hogy a nyelvek közt egyedi módon csak magyarul nevezzük egyaránt lépnek a szerven kívül még a fagyöngybogyók ragadós mézgájából készülő madárfogó csapdát (amit szláv, ill. indoeurópai eredetűnek tartanak), a méhek lakásaiként, méztárolójaként szolgáló sejtes burkot (ez belső fejlemény a finnugor korinak tartott lep igéből), ráadásul van egy  lép igénk is, amivel járásunkat illetjük (ez a nyelvészek szerint ugor kori). Mi lehet ezekben a közös, hogy ugyanúgy nevezzük őket?

A lép szerv különböző nyelvi megfelelőiben a LE v. v. LI szókezdő hangkapcsolat a világ számos táján megtalálható, sokszor a magyarhoz igen közel álló szóalakokban – bár néhol mély hangrendűként, illetve olykor a rokon B vagy F mássalhangzóval:

latin lien, ír liathán, manx ahlea, indonéz limpa, mari/cseremisz lep v. lepǝ, csanti/osztják лepǝtne (lepetne) v. лȧ̆pǝtne, komi/zürjén lop, udmurt/votják lup v. lub, nyenyec лapśā (lapsá), tuguz-mandzsu (orok) lipče, kampapangan (Fülöp-szk.) lapé, nyugati csádi (szúra) l̀lap, (angasz) lap, afar aleefudél-kusita (mbugu) lubúra, viet-muong (arem) liǝ, (ruk) lǝa, vietnámi lách;

Hangátvetéssel jelen van az indiai nyelvekben (esetleg B, F vagy M rokon hangzókkal), ahonnan sz- előhanggal (vagy anélkül, de rokon hangokkal) elterjedt az ógörög és latin, majd az európai nyelvekben:

szanszkrit plihan v. plíhan, tamil pilíkam, pahlavi spul, tulu pallè, pardzsi bella, telugu balla, kuvi bella, tekrija kuvi bela, pardzsa kuvi balla, tibeti (kulung) pel, pangasinan, tagalog (Fülöp-szk.) pali; katui me:l [zúzagyomor, lép];
litván blužnē, óporosz blusne; közép-breton felc'h
ógörög σπλήν (szplén) > latin splen > angol spleen, román splinã;
óizlandi milti > holland, dán, norvég, angolszász, angol miltsvéd mjälte, ófelnémet milzi > német Milz, olasz milza, katalán melsa

Érdekes észrevétel, hogy a szív és a lép mint két, vérben bővelkedő belső szerv elnevezése néhány nyelvben igen hasonló, továbbá magyar lép szóhoz igen közel áll a szív elnevezése a közel-keleti ill. afrikai régióban:

sumér lipiš v. lib > akkád libbu, héber לֵב (lēb), ugariti, főníciai, óarámi lb, bibliai arámi lēb, modern arámi leppa v. lēbo v. libä, perzsa لب labb [szív, lélek, velő, a legjobb rész], modern arab libbe, omoi (ari) liṗ/b, közép-csádi (kilba) líbìbì, etiópiai (geʕez), tigré, amhari, gurage lǝbb, harsusi ḥe-lbēb, közép-kusita (bilin) läbbäka, (quemant) lǝbäkaa, (dembea) läbakaa, (qwara) läbakaa, alsó-keleti kusita (oromo) laṗṗee, (szomáliai) laab [szív, mellkas], (konso) luppoota [szív, lélek], afar lubbi [szív, lélek], óegyiptomi ib (Gardiner-kód: W23:Z1) [szív, legbensőbb lényeg]

És akkor még nem beszéltünk a vérbő tulajdonságában közös, másik belső szervről, a májról, amelynek a hangalakja szintén a magyar léphez hasonló a világ nyelveiben (B-V-F mássalhangzó-rokonság illetve hangátvetés mellett):

óizlandi lifr > óangol lifer > angol liver, ófríz livere, dán, svéd, holland lever, német Leber; nyugati csádi (bokosz) ma-laf, felső-keleti kusita (szidamo) affale, (burdzsi) affala

A lép mint gyök "tükrözésével" és P>B vagy P>V vagy P>F rokon hangzóváltással újabb közös tulajdonságra bukkanni, amely akár a belső szervekre utaló, hasonló alakú szavak ésszerűbb eredete is lehet:

magyar bél, velő, udmurt/votják pe̮li̮n v. poli̮n [belsőségek], angol belly [has, bendő], bile [epe], francia moelle [velő], burusaszki bal [velő], jenyiszeji fɨ̄ĺiŋ [bél], avaro-andián baƛ̣ - [bél], cez baƛa [vastagbél], szanszkrit plázi [a belek egy része], baladzsa [fabél, velő]; ógörög σπλάγχνον (szplánkhnon) [áldozati állat belsőségei (szív, tüdő, máj, vesék); anyaméh; szív, lélek]

Ezek után már nem nehéz felfedezni akár a tüdővel való kapcsolatot nyelvi szinten, bár itt más eredet is lehetséges (pl. az ógörög nyelvben a πλέω /pléó/ = lebeg, úszik jelentéskapcsolat):

ógörög πλεύμων (pléumón) [tüdő; átv. ért. belsőségek] > latin pulmo, óegyházi szláv plusta, kártvéliai pilṭv, lett plàuši, litván plaũčiai, óporosz plauti; nyugati csádi (ankve) fɨ̀lɨ̀l , (szúra) fǝ̀lɔ̀-k, (csip) lǝp, dahalo lafi [tüdő]

A méhlakként szolgáló lép a lep igéből alakult, ami e hatszögletes építmény burokjellegét tekintve magától értetődő. Megjegyzendő, hogy a lép szervet is kötőszövetes tok veszi körül, vagyis szintén burokban van. Ami pedig lepelben, burokban van, az egy belső dolog ezáltal máris megmutatkozik a kapcsolat a LEP, LÉP és a BEL, BÉL gyökök közt, amelyek a magyarban igen gyakori P-B rokon hangzóváltás lehetőségét figyelembe véve valójában egymás tükörképei. Figyeljük meg a fedésre vonatkozó szavaknál a gyökhangok hasonlóságát a fentiekkel:

ógörög σπλήνιον (szplénion) [kötszer, pólya], latin pellis [bőr, szőrme, irha, bunda], cseh plástev [lemez, réteg; méhlép], angol lap [fedél], pall [lepel], plate [fed], pelt [bőr, irha]; tamil lipápá [takaró, burkolás, boríték], kártvéliai pal-, pl-, pul- [rejt, takar], udmurt/votják ĺip- [lep, fed], ĺipet v. ĺepet [tető, széllel szembeni fedezék], manysi/vogul līp- v. lēp- [lep, fed], komi/zürjén lep, leb [széllel szembeni fedezék], számi/lapp liehppa [széllel szembeni fedezék], tunguz-mandzsu elbe- [takar], khmer liǝm [beburkol], észak-kaukázusi (ahvah) ƛ̣ami, (andián) ƛ̣om [tető], sumér lu [teljesen befed; felkavar, felzavar]

Bár a magyar szóalakokhoz nincs közük, de fölöttébb érdekes a méhlép és a lép szerv igen közeli hasonlósága a tamil nyelvben:

iRál [méhlép], íral [belső szervek, elsősorban a lép és a máj; v.ö. íralulartti (lépfene), íralericcsal (májgyulladás)]

Folytatva a közös jelentésfüzér felfűzését a madárfogó enyv értelemben használt lép szóhoz (szlovénul és szolvákul: lep = csiriz, enyv) érkezve kicsit megtorpanhatunk, mert nehéz fogást találni rajta. A madárlép nem burokban van, s bár elmondható, hogy belepi az ágat, amire rákenték, de nem a burkolás, takarás az ilyen csapda célja. Ha azonban összevetjük a LEP gyököt a mély hangrendű párjával, a LAP gyökkel, akkor felfedezhetjük az szétterülő, elnyúló jelleget jelentéseikben. A lepedő, lepel ellepi az alatta levőt, s ami szétterül, szélesen és hosszan elnyúlik, az lapos. A lép dinnyeszelethez hasonlítható, lapos szerv, a méhlép apró lapokból álló építmény. A lép szerv jellegzetesen vérdús (LÉdús!) és a rostok miatt elég rugalmas, nyúlánk szerv, a méhlép a méz miatt szintén nedvben gazdag és nyúlós állagú, a madárlép pedig enyvszerűsége folytán ugyancsak jól illik e csoportba (v.ö. szanszkrit lip - hozzáragad, bemaszatol, beken; lepin - kenet, máz). Ha a LÁP gyököt vesszük, ott is hasonló jelentéskört tapasztalhatunk az embereket, állatokat foglyul ejtő mocsarakat magunk elé képzelve. Ha a LOP gyököt, akkor máris eszünkbe juthatnak a lenyúlás, enyveskezű kifejezések (v.ö. szanszkrit lup - megkárosít, ellop, kirabol; lopa - megkárosítás, rablás, lopás, veszteség).

A lapossághoz kapcsolódó szavak hangutánzó eredete a lapos (s esetleg nedves) testek érintkezésekor kiadott lágyan leppenő, lepcsenő hang.

Végezetül, a címadó kérdésre is röviden válaszolhatunk. A magyar lép ige és főnév közt ugyancsak a nyúlósság ver hidat: a láb (a szóalaki hasonlóság oka itt is minden bizonnyal ugyanaz, hiszen hosszúra nyúlt végtagról van szó)
minden lépésnél előrenyúlik, hogy a testet tovamozdítsa. Érdekes összefüggés továbbá, hogy lépünk területén szúró fájdalmat érezhetünk lépteink heves és hirtelen gyorsításakor, mert a lépünk összehúzódik, hogy a több vért gyorsan biztosítsa a szervezet számára. Az L hanghoz kötődő mozgásfajtákra még valószínűleg visszatérünk a későbbiek során.

Szerző: Olman  2009.09.02. 13:44 2 komment

Címkék: b p l belső szervek

A bejegyzés trackback címe:

https://szofejto.blog.hu/api/trackback/id/tr491355282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mozomaza 2009.11.12. 07:10:04

Nagyon nagy adatolás!!
lé - él (life, live, s Leben leben)
lét - (ős)leves - élet
Mindig le-fele fo[b]ly[/b]ik
Amiben nedvességtartalom van az lágy.
Ez az L J(l)ágyságának csodája
L+J LY ljágyabb l hang, mi kiveszett a nyelvünkből. De csak látszólag. Éljél! Álljál! Üljél! Öljél! Ezeknél a hangkapcsolatoknál ugyanúgy üL, áLL, éL, öL ez. (A Lány öLe is Lágy)

A lépben, a lében ott a lé. (Méz (Mi íz!! hmmm), Vér) Ha lápon lép a láb mint lavorban a lé, ellep a sár. Mocsári nyelv. Kárpát medencei eredettel.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.11.12. 10:38:15

@mozomaza: Azért ne írd le még LY hangunkat, mert a palócoknál és pár másik tájnyelvben még mindig él a megkülönböztetés a J-től a beszédben is. :) Megjegyezném továbbá, hogy a LY nem L+J, hanem önálló hang (IdegenNyelvőr oldalán van is egy összefoglaló a magyar hangzókról).
A felsorolt "Éljél! Álljál! Üljél! Öljél!" példáidat sosem írták LY-vel, mivel a J ott toldalék, nem pedig része az L végű gyöknek.

A lé és él igék nyelveken átívelő összefüggésein én is elgondolkoztam már, de még nem jutottam messzire - persze biztos viszontlátjuk még itt e párost. :)

A méznél a CzF felveti a méh-íz - , mint méh készítette nedv - ötletét.
süti beállítások módosítása