Korábbi, átfogó tanulmányokra* építkezve – azokat egyéb észrevételek szerint kiegészítve, illetve módosítva –, íme a beszédhangok alapérteményeinek összefoglalója. Megjegyzendő, hogy a hangképzés módjának alábbi megfogalmazása jelentésközpontú leírás, az érteményeket magyarázza, szemlélteti, nem hangtani igényességű jellemzés. A szóbokrok gyökök szerint rendezett gyűjteménye az egyes hangzókhoz folyamatosan bővül, frissül. Amelyeknél jobb oldalt zöld jelzés látható, azok már készek, letölthetőek, felhasználására a fájlban feltüntetett CreativeCommons előírások vonatkoznak. A piros jelzésűek még feltöltésre várnak. Bal oldalt az adott hang magyar ejtésének ábrázolása látható a canIPA összefoglalójából (erre az abban feltüntetett, illetve hivatkozással itt is jelzett előírások vonatkoznak).

B

Képzése: A száj bezárásával a tüdőből kiáramló levegő bent reked a szájüregben, ahol a növekvő nyomás és a hangszalagok rezgetése belső feszültséget kelt. Az orca búbosan felfúvódik, majd az ajkak nyitásával a beszorult levegő kibuggyan.

Érteménye:

  • belső, benti, befelé hatás;
  • belsőt képező tett;
  • beltartalom;
  • belső feszültség/mozgás/történés;
  • belerő kibontakozása;
  • nyomatékosító szerepe is van;

P

Képzése: A puha ajkak összeérintésével a B-nél erősebb zár képződik, a száj felpuffad a bentrekedő levegőtől, majd a zár pattanó, pukkanó hang kíséretében megszűnik és a levegő erősen, köpésszerűen szétterjedve kifakad. A szopó mozgás folytatásaként egészen korán (a fogak kibújása előtt) elsajátítható a B-vel együtt, így a gyermeknyelvben sűrűn előfordulnak.

Érteménye:

  • széllel bélelt, puffadt kiterjedés;
  • a levegőben szétszóródó, pökszerű kifakadás;

M

Képzése: A B-hez hasonló, ám a levegő az orrüregen át is távozik, kevesebb jut az ajkakhoz, emiatt lágyabb a zár. A gége zöngéje a zár időtartama alatt kiterjed az orrüregre is (orrhang). A csecsemők első hangjai közé tartozik, mellyel megnyilvánítják, kimutatják értelmüket, akaratukat, érdeklődésüket (kérdő- s mutatószavak, elmeiség).

Érteménye:

  • megnyilvánulás (kiemelkedés);
  • rámutatás;
  • megemelkedést eredményező mozgás ill. cselekvés;

F

Képzése: a felső fogsor finoman az alsó ajakhoz ér, de nem teljesen, így rést alkotnak, amin át rezgés nélkül folyamatosan fújódik ki a levegő a tüdőből, közben a felső ajak feljebb mozdul.

Érteménye:

  • felső, fenti, felfelé hatás, felfelé mozgás;
  • hangsúlyos lélegzés, ill. ezzel járó cselekvés;

V

Képzése: az F-hez hasonló, csak zöngés, azaz a hangszalagok rezegnek. Mivel ez nem utal az F és V feltűnő érteménybeli különbségeire, feltételezem, hogy jelentéskörei ejtéskönnyítő szerepén alapulnak, amire bizonyos változatosság jellemző: (1) a szavaktól előhangként jelentésváltozás nélkül legtöbbször elválasztható vagy hozzáfűzhető (pl. v-imád, v-ihog, v-illan); (2) „közbeszúratként, mint összeeső önhangzókat elválasztó hang áll több igeragozásában”, avagy összefűzi a képzőt a gyökkel (pl. hi-v-at, ve-v-ő, te-v-és, i-v-ás); (3) „olyanságot jelentő ó, ő vagy u, ü (v. ú, ű) képzőnek változata” (pl. daru-darv, keserű-keserv, nyelő-nyelv; bő-bév, hő-hév, hó-hav, só-sav stb.); (4) egyes egytagú szavak véghangzói ragozáskor ékezetüket elvesztik és a véghangzó v-re változik – vagy éppen fordítva, a v veszlik el és nyúlik meg ezáltal a magánhangzó (pl. kő-köv, sző-szöv, szú-szuv, ló-lov, lé-lev stb.); (5) képzőként teljesen hasonulhat az őt megelőző mássalhangzóhoz, mintegy átváltozhat (pl. öcsvé-öccsé, hitvel-hittel, kínval-kínnal stb.).

/ Az idézetek a CzF-ből valóak, a dőlt betűs kiemelések tőlem. /

Érteménye:

  • elválasztás, vesztés, változás;
  • összefűzés;

N

Képzése: Nyitott ajkakkal a nyelv hegye a fogmederrel zárat alkot, miközben az orrüregen át távozva a levegő útja megnövekszik, s jelentősen nagyobbá válik a rezgő tér is (gége és orrüreg is rezeg). A nyomatékos (hosszú és zöngés) kilégzés tagadás, ellenkezés ösztönös megnyilvánulását teszi lehetővé, valamint érzések, indulat kifejezésére is alkalmas.

Érteménye:

  • növekvést eredményező mozgás ill. cselekvés;
  • növekedés, nagyság;
  • indulat, tagadás;

Ny

Képzése: A szájpadláshoz nyomott nyelvhát közepe a beszédhangjaink között a legnagyobb felületű zárat képezi, ami résszerű átmenetet alkotva enyhe izommozgással feloldódik, mintha csak végignyalnánk a szájpadlásunkat.

Érteménye:

  • növekvő (N) erőhatás, azaz nyomás, nyomaték, vmi legnagyobb foka;
  • nyomás általi terjedelemnövekedés, azaz nyúlás, elnyújtott mozgás;

D

Képzése: A nyelv a fogaknál, fogínynél zárat képez, a tüdő kitágul. A hangszalagok zöngéjéből eredő rezgés kiterjed az egész mellkasra, miáltal egyfajta (érzelmi) telítettséget okoz, majd a zár felengedésével a levegő hangzatosan kitódul.

Érteménye:

  • kiteljesedés, telítettség, teltség;
  • kiteljesedésből fakadó fensőbbség, kitüntetettség; teljesítés, végrehajtás, (ön)megvalósítás, birtokviszony;

Leginkább nagyságra, bővülésre utal, így a feltételezett kicsinyítő képzős szerepe téves, ahogy arra Fogarasi is rámutatott (Fogarasi, 1837; 71. §). A -dad/-ded alakbeli v. módbeli hasonlóságra utal: gyöngéd = gyönge módú, hosszúdad = hosszú alakú, körded = kör alakú, édesded = édesszerű stb.

Gy

Képzése: a D-hez hasonlóan, ám annál valamivel hátrébb és lágyabban, gyöngédebben; a szélesebb és hosszabb zár által a hangképzés helye és a nyelv közötti kapcsolat átfogóbb, teljesebb – a zár felengedése pedig enyhe (súrlódó) rés jelleget tükröz.

Érteménye:

  • teljességet (D) kifejező átfogó kapcsolat, azaz egyetemesség, egység, egészség;
  • az elegyülés sűrűn összesúrlódó mozgása által gerjedő belerő;
  • e felgerjesztett erő teremtő, tevékeny kibontakozása;
  • gyöngéd v. gyakori mozdulatokkal végzett cselekvés;

K

Képzése: a nyelvhát hátsó része és a nyelvgyök a kemény szájpadlás hátsó részével képez igen szoros zárat, teljesen elakasztva a tüdőből kiáramló levegőt. A zár felpattanásával a levegő erőteljesen kifakad. A gége nem rezeg. A CzF szerint a legkeményebb hangzónk.

Érteménye:

  • akadály, összeakadás, megakasztás;
  • keménység;
  • önmagába hajló és záruló – ezáltal: körkörösen ismétlődő, azaz gyakorító;
  • kialakult állapotot tükröző;
  • minden mást kirekesztő, külső, kinti, kifelé hatás; kitűnés, kiválasztás, kiemelkedés;

Kicsinyítő képzőket is alkot, bár kevésbé változatosan, mint rokona, a C.

G

Képzése: a K-hoz hasonlatosan, ám zöngésen, emiatt a zár némileg gyengébb, mondhatni „nyitottabb”.

Érteménye:

  • görbeség, kihajlás;
  • gömbölyűség;
  • önmagába hajló (de nem teljesen záruló), önmagát gerjesztő – azaz gyakorlatos – cselekvés;

Fogarasi ez utóbbi jelentéskört az „igenlegesség” kifejezéssel említi, utalva a gerjedés s gyakorlatos cselekvés fokozó jellegére (igen = nagyon).

H

Képzése: a gégében, a hangszalagok között képzett keskeny résen át alig észrevehető eredménnyel, szinte hangtalanul (hehezve) áramlik ki a lehelet.

Érteménye:

  • lehelet, lehetőség;
  • üresség, vmi hiánya;
  • a hiányból fakadó bizonytalanság;

J

Képzése: a nyelv púposan meghajlik, közeli és széles rést képezve a szájpadlással – a nagy felületű érintkezés miatt a rés szétválása lágyabb és hosszabb, mint a sziszegő s fúvóhangoknál. A gége zöngéjéhez hozzáadódik a rés rezgése is, így feltűnő hangzású, folyamatosan hangoztatható, az I magánhangzóhoz igen hasonló mind ejtésben, mind érteményben. A közelítőhangok közé sorolják.

Érteménye:

  • folyamatosan tartó, feltűnő, közeli vagy közelítő mozgás ill. cselekvés;
  • hajlás, hajlékonyság, lágyság;

L

Képzése: a nyelv könnyedén előremozdul s a fogíny, esetleg a fogmeder területéhez legyintve illékony zárat alkot (a zárhangok között ez a leglágyabb, így a közelítőhangok közé sorolják); a levegő kiáramlásakor a nyelv éle meglebben. Folyamatosan hangoztatható, ejtésekor a gége zöngét képez.

Érteménye:

  • előre haladó mozgás, könnyed, engedékeny mozgás, tett;
  • az elengedő jellegből fakadó alsó, lenti, lefelé hatás;
  • folyamatosan alakuló, pillanatnyi v. légies megnyilvánulás;

Ly

Képzése: Az L-hez hasonló módon, ám a zár feloldása folytonosabb, résszerű hangba megy át, így ejtése az L-nél is lágyabb, folyékonyabb.

Érteménye:

  • folyamatos és lágy (L) cselekvés, viszony, folyékonyság;
  • folyamat eredménye v. tárgya: létezés, folytonosság;

R

Képzése: A nyelv hegye és a fogmeder között újra és újra kialakuló-felpattanó zár képződik, a kiáramló levegő rezgésbe hozza a hangszalagokat, s maga a nyelv élénk mozgása (pergése) is rázkódást kelt. Tiszta ejtéséhez jelentős erő és tudatosan uralt, irányított nyelvi izommunka szükséges. Erőteljessége folytán e hang jellemzően messzire hallatszik, így a nyugalom megzavarására alkalmas, ébresztő hatása van.

Érteménye:

  • erő;
  • ismétlődés;
  • rázkódás (erőteljes és ismétlődő mozgás) és ebből következő részekre bomlás, rontás, a rend megszűnése;

Sajátos változatainak (kiegészítő) érteményeiről itt lehet olvasni.

S

Képzése: A nyelv a fogínyhez s az elülső szájpadláshoz közel emelkedik és rést képez. A levegő szabadon, akadály nélkül siklik végig a nyelv mentén. Ejtéséhez enyhe ajak­biggyesztés is társul, ami szintén az akadálytalan (susogó, süvítő) légáramlást segíti elő.

Érteménye:

  • akadálytalan (folytonos), szabad mozgás ill. cselekvés;
  • folytonossághoz vezető összekapcsolás, ill. a kapcsolat általi azonosítás;

Zs

Képzése: Akár az S, csak zöngésen, így a nedves nyelv is élénk rezgésbe jön. A folyamatosan fenntartható összhatás sűrűbb, súrlódóbb hangot kelt, ami a különféle nedvek élénk mozgásának a természeti hangját idézi.

Érteménye:

  • zsengeség, élénk, eleven mozgás ill. tett;

Sz

Képzése: A nyelv hegye a szinte teljesen összezárt fogakkal majdnem közvetlenül összeér. A levegő e fogak közötti szűk résen át zöngétlenül, vékony, szájeleji szellettel (sziszegve) kinyomul. Hosszan hangoztatható. Az alapvető ki-belélegzésnek jellemző hangja.

Érteménye:

  • közvetlen érintkezés, összetartozás, középpont, főtengely:
    • közép felé, befogadás;
    • középtől el, szétválás;

Z

Képzése: Akár az Sz, csak zöngésen, így a sziszegő réshang némileg zártabbá és vastagabbá (zengőbbé) válik. Hosszan és feltűnően hangoztatható.

Érteménye:

  • közeli, összehúzó hatás, közelítés, szorítás;
  • szoros összesúrlódás;
  • hosszan tartó, huzamos mozgás ill. cselekvés;

T

Képzése: A nyelv hegye nem csak pillanatnyi akadályt képez a fogmedri zárral, hanem erővel fenntartott, tartós torlaszt, ami teljesen feltartóztatja a kiáramló levegőt. Amikor a levegő kellően feltorlódott, a zár a nyelv előretolásával felpattan és a levegő erősen és határozottan kitódul a szájon át.

Érteménye:

  • távoli, távolító hatás, távolodás, eltérés, kiterjedés;
  • hatályos, bevégzett, eredményes, tartós tett;

Ty

Képzése: A nyelv háta a szájpadlás közepével széles zárat alkot, ami résszerű átmenettel (puttyanó hanggal) oldódik fel, így a nyelv épp csak eltávolodik a szájpadlástól. Zöngétlen.

Érteménye:

  • enyhe tartósság (T), laza kötődés;
  • lágy, petyhüdt távolító (T) mozdulat, cselekvés;
  • a gyök által kifejezett cselekvés eszköze;

C

Képzése: A T és Sz összehangzásával megszólaltatva: a nyelvhát eleje a fogmederrel (részben a fogínnyel) viszonylag kicsiny területen szűk zárat alkot, ami igen rövid idő múlva résbe megy át, így a levegő egy rövid cöccögő hang kíséretében, gégerezgetés nélkül kiáramlik.

Érteménye: tartós (T) összeszűkülés (Sz):

  • kicsinyítés, piciség, rövidség, keskenység;
  • apró új hajtások;
  • apró, rövid mozdulatok ill. gyors irányváltások;

Cs

Képzése: A T és S összehangzásával megszólaltatva: a C-hez hasonló módon zár-rés jellegű, ám annál valamivel hátrébb történik, illetve az ajkak jellegzetesen egymás felé mozdulnak (csücsörítenek), majd a levegő csusszanó hang kíséretében, gégerezgetés nélkül kiáramlik.

Érteménye: tartós (T) kapcsolat (S):

  • összeállító tett;
  • egymás felé irányulás ill. mozdulás, egymásba tartás, összehúzódás, keskenyedés;
  • összetalálkozás, összekapcsolódás;
  • felületi összesúrlódó mozgás;
  • összeállott egyedek;

Kicsinyítő képzőket is alkot, bár kevésbé változatosan, mint rokona, a C. Feltételezett „félrehajlás” alapjelentése nem a sajátja, hanem a T összetevő hangzótól (pontosabban a távolító értelmű ta- gyöktől) kölcsönzött. Szinte azonos érteménnyel K kezdőhangú gyököknél is szerepel (pl. káb-csáb; kám-csám; kal-csal, csálé; kaj-csaj), mivel mindketten rokonai a T-nek.


A magyar nyelvből vett példák alapján a Dz és Dzs jelentésköreiket az őket alkotó hangzóktól kölcsönzik, új érteményt nem képeznek, így legfeljebb más hangzók ejtésváltozatainak tekinthetőek. Rovásjelük hiánya is megerősíti ezt a feltevést. A C ill. Cs zöngés párjai. Más nyelvekben betöltött jelentősebb szerepük további kutatást igényel.

Kellő számú példa vizsgálata után az egyes hangokhoz fűződő alapjelentések meghatározása az alábbi lépések szerint zajlott:

1. Egy kellően bőséges példával szolgáló értelmező szótár összes szavának különválogatása és csoportosítása gyökei és gyökhangjai szerint.
2. Az így kialakult gyökcsoportok további rendszerezése jelentésbeli vagy a megjelenített kép okán adódó hasonlóságok alapján.
3. Az így kialakult jelentéskörök összevetése a gyököket alkotó hangzók képzésmódjával, illetve amennyire lehetséges, a mássalhangzók jelenlegi ejtésmódjának (és a kapcsolódó szavak jelentésének) összevetése a nyelv korábbi fejlődési korszakában élt ejtésmódokkal (és jelentésekkel).
4. A hasonlóságoknál a finom különbségek, árnyalatok tisztázása, illetve más hangzók érteményét hordozó, hangzófelcserélődéssel született (jellemzően kis számú kivételt képező) gyökök kiszűrése.
5. A letisztázott alapértemények összevetése ősi írásjelekkel (hang-kép-jelentés).

Az 1. és 2. pont a hangok jelentésköreinek tisztázását szolgálja, nagy szerepet kap benne a más hangzóknál is kimutatott jelentéskörök megfelelő szétválogatása. Rendszerezés tekintetében a CzF gyök- és hangközpontú szemlélete hatalmas segítséget jelenthet a mai szótárakkal szemben, mert a kapcsolatokra összpontosít, egy következetes és összefüggő rendben közli a szavakat. Megkülönböztetésünk fokától függően a 2. pontban több kisebb-nagyobb halmazt kaphatunk, amelyeket később a kép és jelentés elvont kapcsolatainak kiterjesztésével nagyobb halmazokba foglalhatunk, részhalmazokat határozhatunk meg, esetleg metszethalmazokat képezhetünk közöttük. Tovább vizsgálva és szűrve az így adódó megállapításokat, még pontosabb képet kaphatunk a magyar kifejezések kapcsolatáról, végső soron pedig az őket alkotó hangokról is. A 3-4. pont a hang és jelentés kapcsolatának élettani okait tárhatja fel, pontosíthatja a halmazokat. Egyúttal magyarázatul szolgálhat a rokon – azaz kiejtésben eltérő, ám képzésük helyét vagy módját illetően egymáshoz közel álló, esetlegesen egymással felcserélődő – hangokra, a kivételnek tekintett szavak elhelyezését illetően is. Az 5. pont hasznos, de nem feltétlenül szükséges lépés: a szóbokrok és hangképzés elemzése nyomán feltárt lényegiségek további magyarázattal szolgálhatnak rovásjeleink kutatásához, tisztázhatnak fennálló bizonytalanságokat, illetve az írástörténeti magyarázatok kölcsönösen megerősíthetik a korábbi megállapításokat mind a hangzók érteményére, mind a rovásjelek fogalmi értékére (az általuk ábrázolt képre) vonatkozóan.

Más nyelvek szavait ugyanilyen lépések szerint vizsgálhatjuk, bár gyökök és gyökrendszer hiányában több esetben csupán egyfajta „alapszavakra” támaszkodhatunk. Ha következetes rendszer nem is fedezhető fel, az első ill. meghatározó szótagban lévő hangzók kapcsolati mintája jó kiindulópont lehet. A kapcsolatok felismerése emiatt nehezebbnek bizonyulhat. Hasznos segítség lehet, ha már rendelkezünk egy másik – például a magyar – nyelvben feltárt, kellően átfogó jelentéskör-rendszerrel. Ez megkönnyítheti a csoportosítást, a kivételek kiválogatását. Az eltérő ejtési sajátosságokból adódóan a már megállapított jelentéskörök esetlegesen újabb halmazokkal bővülhetnek – lásd később. A 4. pont elsősorban a napjainkig alig változott magyar nyelvre vonatkozik, bár nem zárható ki, hogy más, természetközeli nyelvek ősi írásjegyeinél (pl. óészaki rúnák, ótörök rovás, hieroglifák) is vizsgálható lenne a hang-kép-jelentés hármas kapcsolata. Az R hangzó írásjegyeivel kapcsolatban végzett kutatásaim eredményei legalábbis erre engednek következtetni.

* Felhasznált irodalom:

Szerző: Olman  2012.08.14. 19:31 Szólj hozzá!

Címkék: undefined

A bejegyzés trackback címe:

https://szofejto.blog.hu/api/trackback/id/tr394719236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.