Szófejtés – ősi hangok nyomában - Utolsó kommentek
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c33151615
Válasz erre: Bécsi becs
2017-06-01T00:03:04+02:00
2017-06-01T00:03:04+02:00
Albu
http://blog.hu/user/122180
A román beci-nek (becs, rövid é-vel) mondja a pincét. Az értelmező szótáruk (Dex) ismeri el, hogy ez maradt meg Bécs nevében: <a rel="nofollow" href="https://www.dictio.ro/dex/beci">www.dictio.ro/dex/beci</a>
https://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan/full_commentlist/1#c24161879
Válasz erre: Oroz-e az oroszlán?
2014-08-14T12:42:06+02:00
2014-08-14T12:42:06+02:00
Ferenc Busó
http://blog.hu/user/890203
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan?full_commentlist=1#c24161751" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 24161751 );">@Olman</a>: Persze, én is így gondolom. Az O alapvetöen az istenség fogalma. Az ember a nyelvét a mássalhangzókkal teszi változatossá és kifejezövé, de mivel az elsö ember hitt Istenben, beszélt is vele, Ezért Ö volt az, akiböl minden gondolata kiindult. A magánhangzók az emberi csoportok ízlése, a beszéd dinamikájának és gyorsaságának változatossága, és az eredeti hangcsoportok specifikus értelmének elhomályosulása miatt változtak meg.De Isten még ma is JÓ.
https://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan/full_commentlist/1#c24161817
Válasz erre: Oroz-e az oroszlán?
2014-08-14T12:36:11+02:00
2014-08-14T12:36:11+02:00
Ferenc Busó
http://blog.hu/user/890203
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan?full_commentlist=1#c24161571" class="reply_nick_890203" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 24161571 );">@Ferenc Busó</a>: ÉLON ugyanaz, mint LÉON, LÉO (ÉLÖ)
https://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan/full_commentlist/1#c24161751
Válasz erre: Oroz-e az oroszlán?
2014-08-14T12:29:01+02:00
2014-08-14T12:29:01+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan?full_commentlist=1#c24161571" class="reply_nick_890203" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 24161571 );">@Ferenc Busó</a>: Kedves Ferenc!<br />
<br />
Véleményem szerint is szoros kapcsolatban áll az ERŐ(S) szavunkkal, bár nem gondolnám, hogy az O adná a lényeget. Önálló jelentéshordozók a mássalhangzók (érdekes fordítottság ez ;)), a magánhangzók pedig a mássalhangzók által hordozott jelentést helyezik el a tér-idő-minőség vonatkoztatási rendszerben, önállóan elég ritkán van lényegi jelentéshordozó szerepük.<br />
<br />
eR-ős<br />
oR-oz - az erős elragad<br />
uR-as - az erős hatalmat gyakorol<br />
őR-iz - az erős védelmez<br />
áR-t / iR-t - az erős pusztít<br />
<br />
Ugyan a magánhangzók változtak, az eRő lényeg mindvégig megmaradt az R által.
https://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan/full_commentlist/1#c24161625
Válasz erre: Oroz-e az oroszlán?
2014-08-14T12:18:40+02:00
2014-08-14T12:18:40+02:00
Ferenc Busó
http://blog.hu/user/890203
Elnéztem: tályegység helyesen: tájegység.<br />
Egyébként az orosz népnév hasonlóan eröset jelent.
https://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan/full_commentlist/1#c24161571
Válasz erre: Oroz-e az oroszlán?
2014-08-14T12:11:38+02:00
2014-08-14T12:11:38+02:00
Ferenc Busó
http://blog.hu/user/890203
Szinte fokozhatatlanul részletes munka! Gratulálok a kutatómunkáért és a logikus felépítésért! Az én gondolataim csak apró morzsák ehhez a tanulmányhoz képest.<br />
<br />
Kutatásaim alapján merem állítani, hogy minden tekintetben a magyar szóalkotás a legösibb minta minden nyelv között (sajnos nem tudok hosszú ö és ü betüket bevinni). Nagyon jó a végkövetkeztetés, hogy az R hang-ulat jelzö hang adja meg a szó értelmi "ízét". De az alaphang az O. Mégpedig azért, mert ez az egyik legösibb hang, magának a legfelségesebb szemmel látható jelenségnek, a napnak a szájjal való formálása. Ehhez az O hanghoz rag(rá ak)-asztott különbözö hang-ulat hangokat az elsö emberi család. Így keletkezett többek között a lágy hangulatú JÓ, ez lett Isten neve, mint a legkívánatosabb személyé. De így lett az OR(ÚR,ER,AR,IR stb), ami haragos hangzású a R miatt. Az OROSZLÁN magyar szó, minden más nép innen vette át. Az OROSZ-OROZ tag két kétbetüs tagból épül. Elsö az OR, második a szintén az O-ból alapjában Istenre használt OS(ÖS), mint tapasztalt, ügyes, bölcs, járatos személy értelemben. Elöször bizonyos tályegységek ÚRÖS-nek nevezték a hatalommal, tekintéllyel bírókat (vagy fordítva ÖSÚR, ASSUR), ezek lettek az ERÖS-ek. Innen van az OROZ is, hiszen aki ERÖS, elveszi, amit akar. Egy ilyen URat csak lesböl lehetett megtámadni, megölni, mert mindig erös védelem alatt állt.(ORgyilkos, innen lett az ORvadász).<br />
A LÁN tag szintén két kétbetüs szó-tag ból áll: ÉL-ON. Az ÉL az ÉLÖ Istentöl kapott életre utal az ON pedig egy harmadik személyre utaló névmás (ÖN). A kettöt összeolvasva mai beszédünkben: LÉNY.<br />
Tehát az OROSZLÁN annyit jelent: ERÖS LÉNY, aki másokon uralkodik (állatok királya).
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c21862577
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2014-03-08T15:04:23+01:00
2014-03-08T15:04:23+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Illetve a magyar-perzsa kapcsolatra a jelentése ad magyarázatot: a törököknél "egy fajta barack" jelentéssel volt meg, a magyaroknál pedig "nyári barack" a perzsa qaiz̤, qaiz̤ī (nyár, nyáron termő) kifejezések mintájára.
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c21862562
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2014-03-08T15:00:02+01:00
2014-03-08T15:00:02+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
A magyarok bizonyára az oszmán török kifejezést vették át, de arról nem nagyon beszélnek, hogy a török kiktől vette át, illetve, hogy a magyar nyelvkincsben lehetett-e már jelen korábbról is maradványa ennek. Ez a cikk választ ad az első kérdésre: a perzsáktól vették át az oszmánok.
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c21702380
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2014-02-17T16:06:07+01:00
2014-02-17T16:06:07+01:00
pilleszarny
http://blog.hu/user/852054
Pedig a mama (nagymama) tudta, hogy ez török eredetű szó.
https://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege/full_commentlist/1#c20551216
Válasz erre: Az R hang lényegisége (I. rész)
2013-09-06T15:17:47+02:00
2013-09-06T15:17:47+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege?fullcommentlist=1#c19020320" class="reply_nick_345584" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 19020320 );">@Beri Svarc</a>: <br />
<br />
Igen, a csoportelnevezések valóban nem tökéletesek, nem illenek rá egy az egyben minden tagra. A csoportok némelyik tagja ugyanis egy másik tagból levezetve adódik. A BARNA például a VÖRÖS színből (fekete+vörös = barna). <br />
A PÁRA mint a meleg keltette kiáramló nedvesség lehetne épp a 2. "kieredő hatás" csoportban is, de a hőség okán a 6. "tűz, égés" elnevezésű halmazban tüntettem fel.<br />
<br />
A kérdésedre válaszolva:<br />
<br />
1) amelyeknél az R szókezdő hang:<br />
<br />
RENYHE, REST -- érteményét az L hangzótól kölcsönözte: "le, lefelé hatás"; v.ö. lanyha, lusta; "a renyhe, vagy lusta leereszti tagjait, s erejét mintegy hanyatlani hagyja" (CzF)<br />
<br />
RITKA -- 3. "rész, rontás" (elkülönültség, illetve térbeli távolság)<br />
<br />
ERÉNY -- 1. "erő"<br />
<br />
REKED(T) -- hangutánzó (reszelős, erőltetett/erőlködő beszédhang), illetve a szóbokor fő érteményében a lehelet megakadását okozó K hang is jelentős szerepet kap<br />
<br />
RUHA -- 4. "ismétlődés" a sorozatosan összefont rostok/rojtok okán; ld. "úgy vélekedünk, hogy a ruha rokon értelmü és egy eredetü a rojt, rost szókkal, s jelent rojtokból, vagyis rostos szálakból; álló szövetet, mintha volna ruja v. roja, t. i. a j és h mint rokonhangok fölcserélésével, mint: éjom éhom; fejér fehér; tején (tejő) tehén; vijog vihog stb." (CzF)<br />
<br />
2) amelyeknél az R nem szókezdő hang:<br />
<br />
KÉRDÉS -- gyöke: KER/KÖR/KÉR stb.; az R itt tehát a 4. "ismétlődés" csoportot tükrözi<br />
<br />
MARAD -- én az 1. "erő" csoportba sorolnám, de két másik halmazba is beleilleszthető; ld. "ezen igében alapfogalom az időbeli tartósság vagy azonos állapotbeli folytonosság, innen mar gyöke általán azon gyökszókkal áll rokonságban, melyeknek lényegét az általánosb értelmü terjedtséget jelentő r teszi." (CzF)<br />
<br />
KARÓ -- 3. "ártás, rontás"; ld. "Gyöke ar (s k v. ch előtéttel char) mely több szavainkban metszést, szurást, más testekbe rontó behatást jelent." (CzF)<br />
<br />
VÁR -- az R itt ismételt cselekvést kifejező képzőként szerepel, a gyök (V)Á- (v.ö. vágy, vajh, áhít stb.; illetve sí-sír, szú-szúr stb.).<br />
<br />
SERTÉS -- gyöke a SER/SZŐR (v.ö. serte-sörte, sörény, serdült), melyben az R hang felmeredésre utal, tehát a 2. "kieredő hatás" csoportot tükrözi. ld. "eményebb, és vastagabbféle fölmerevedő szőr a disznónemü állatok orján, azaz, hátán" (CzF)<br />
<br />
VAR -- egyrészt kapcsolatban áll a VÉR szavunkkal (annak megalvadásával képződik), illetve gyökét tekintve az R a var porhanyósságát (3. "rész, romlás" csoport), vagy L>R okán leVÁLó tulajdonságát is kifejezheti, illetőleg akár a sebet beburkoló tulajdonságára utal B-V hangzórokonsággal (v.ö. arab barasz, latin verruca, porrígo, német Borke) - ez esetben a 4. "ismétlődés" csoportba illik (v.ö. rá, -ra/-re)<br />
<br />
VARR -- a V összefüzés jelentésköre társul egyrészt az R rontást kifejező hangzóval (v.ö. ár, nyárs, dárda, orló, ró, férc, fúr stb.), illetve az ismétlődő cselekvést kifejező R képzővel;<br />
<br />
MARHA -- gyöke a MAR ("két első lapoczkája közöl kiemelkedő dudorodás"; ez esetben 2. "kieredő hatás" halmazba illik) vagy a BAR (v.ö. barom; ez esetben az R az M-mel kijelölt Mozgás sürgő-forgó, élénk jellegére utal, tehát 4. "ismétlődés")<br />
<br />
MIRRHA -- balzsamfa ragacsos nedve; nem magyar szó, ám a szó eredetét őrző arab kifejezés jelentéseiből megkísérelhető kimutatni a magyar R-hangzóval is kifejezhető jelentéskört: "héberül mór, arabul: murr, amabban a törzs: marar, ebben: marra, melyeknek kettős jelentése van, ú. m. 1) folyt, 2) keserü volt;" (CzF); ebből következően mint kifolyó, kiáradó (átható illata és folyékonysága okán) a 2. "kieredő hatás" csoportba illik.<br />
<br />
BARÁT -- "Rokon lelkü és érzelmű társ, fél, kivel szoros belső viszonyban, s bizodalmas öszveköttetésben élünk." (CzF); v.ö. magyar vér, pár; angol brother, német Bruder, latin frater, perzsa burader, szanszkrit bhrAtR -- aminek gyöke a bhR (to bear, carry, convey, hold; possess, have, keep; supoprt, maintain etc.) - azaz bír, tart magyar szavakkal rokon, ennélfogva az 1. "erő" csoport tagja.<br />
<br />
Az Czuczor-Fogarasi szótárból vett idézetek forrása: <a rel="nofollow" href="http://osnyelv.hu/czuczor/">osnyelv.hu/czuczor/</a>
https://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege/full_commentlist/1#c19020320
Válasz erre: Az R hang lényegisége (I. rész)
2013-02-11T18:09:47+01:00
2013-02-11T18:09:47+01:00
A jelentéskörök további erősítésére álljon itt egy pár példa: renyhe, rest, pára, kérdés, ritka, marad, karó, vár, sertés, var, varr, erény, marha, mirrha, reked(t), barát, ruha stb.<br />
Ezek ugye mind passzentosan beilleszthetőek a fölsorolt jelentéskörökbe?<br />
<br />
Ja most látom, hogy a pára pl. bekerült a "tűz, égés" fogalomkörbe.<br />
Asszem ez elég jó példa arra, hogy ebben a gyökkeresős időtöltésben minden és mindennek az ellenkezője is "játszik".<br />
Csak az zavar, hogy vérkomolyan veszed. Szofisztikai ujjgyakorlatnak ugyanis nagyon szórakoztató (én is össze tudnám kötni jobb-rosszabb, de mindenképpen vicces magyarázatokkal a felsorolt példáimat a jelzett jelentéskörökkel), komolynak viszont vicces.<br />
<br />
Barna, mint 'élénk színhatás'??
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c18713557
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2013-01-05T18:28:41+01:00
2013-01-05T18:28:41+01:00
baloch
http://blog.hu/user/686172
Nagyon alapos elemzés, gratulálok. A hasonlóságok alapján jónak tartom a következtetéseket is, hogy melyik nyelvekkel mutat közelebbi kapcsolatokat. A kelta nép a Kárpát-medencében, és környékén alakult ki, és részben azonos néprészei vannak, mint a magyarnak (a genetikai vizsgálatok alapján), így nem csodálkozom a hasonlóságon, inkább örülök, hogy végre valaki már ilyet is leír. Sajnos itt tartunk még csak, hogy tabukat kell döntögetni.
https://szofejto.blog.hu/2010/03/10/europa_nyelvei/full_commentlist/1#c18012117
Válasz erre: Európa nyelvei
2012-10-10T20:32:35+02:00
2012-10-10T20:32:35+02:00
SáraCsillag
http://blog.hu/user/729443
Köszönöm szépen!
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c18011882
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2012-10-10T20:04:31+02:00
2012-10-10T20:04:31+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek?fullcommentlist=1#c18010883" class="reply_nick_729443" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 18010883 );">@SáraCsillag</a>: Köszönöm szépen! Frissítettem a rá vonatkozó hivatkozási kapcsokat (ld. Európa / Magyar).
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c18010883
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2012-10-10T17:37:22+02:00
2012-10-10T17:37:22+02:00
SáraCsillag
http://blog.hu/user/729443
Nagyszerű a kutatásod. Elismerésem:)<br />
<br />
A Molnos Angéla Közhasznú Alapítvány honlapján ott található a Magyarító könyvecske ötödik kiadásának szójegyzéke: <br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://molnosangela-nyelvunkert.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=91&Itemid=124&lang=hu">molnosangela-nyelvunkert.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=91&Itemid=124&lang=hu</a><br />
<br />
Üdvözlettel:)
https://szofejto.blog.hu/2010/03/10/azsia_es_a_szigetvilagok_nyelvei/full_commentlist/1#c14170702
Válasz erre: Ázsia és a szigetvilágok nyelvei
2011-08-09T15:21:21+02:00
2011-08-09T15:21:21+02:00
kityuka
http://blog.hu/user/368372
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/03/10/azsia_es_a_szigetvilagok_nyelvei?fullcommentlist=1#c14170586" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 14170586 );">@Olman</a>: Köszönöm szépen!
https://szofejto.blog.hu/2010/03/10/azsia_es_a_szigetvilagok_nyelvei/full_commentlist/1#c14170586
Válasz erre: Ázsia és a szigetvilágok nyelvei
2011-08-09T15:08:22+02:00
2011-08-09T15:08:22+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/03/10/azsia_es_a_szigetvilagok_nyelvei?fullcommentlist=1#c14168247" class="reply_nick_368372" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 14168247 );">@kityuka</a>: A forrásoldal címe megváltozott, javítottam. Most már működik a link.
https://szofejto.blog.hu/2010/03/10/azsia_es_a_szigetvilagok_nyelvei/full_commentlist/1#c14168247
Válasz erre: Ázsia és a szigetvilágok nyelvei
2011-08-09T10:51:28+02:00
2011-08-09T10:51:28+02:00
kityuka
http://blog.hu/user/368372
Kedves Olman!<br />
<br />
Szerettem volna megnézni a magyar-hawaii szótárt, de az oldalt nem tudom elérni. Tudnál segíteni, hogy milyen linken tudnám elérni?<br />
<br />
Köszönöm előre is!
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon/full_commentlist/1#c13586244
Válasz erre: Bakonyi-e a bacon?
2011-05-26T13:28:59+02:00
2011-05-26T13:28:59+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
@安徳拉希: a kínai 木 kifejezés érdekességként szerepel a listában, mert kiejtésében hasonló a többi listatagéhoz és hasonló jelentéskört fed le.<br />
<br />
A CzF-et valóban érdemes kritikusabban kezelni, de ugyanez érvényes az 1960-as évektől gyakorlatilag változatlan MTESz-re is (Zaicz szótára arra épül, de alig mond mást). Úgy vélem, nem a koruk okán szükséges a kritika, hanem az ésszerűtlennek, furcsának tűnő állításaik miatt. A CzF álláspontja (mag-makk) tükrözi a listában szereplő szavakat.<br />
<br />
Továbbá rá kellett jönnöm, hogy a hivatalos etimológia legtöbbször nem is a szó "valódi" eredetét (tkp. kialakulásának, képzésének okát), hanem a különféle nyelvek közti átadást-átvételt kutatja. Ezzel önmagában nincs gond, de nem jelent közös irányt azzal, amit én tűztem ki. Számomra a cél az, hogy felleljem a szavakat alkotó hangok jelentésen alapuló összekapcsolódásának okát, vagyis, hogy miért M+K mássalhangzóvázzal szerepel egy adott szó, és hogy vajon találni-e azonos vázú szavakat más nyelvekben. Ha igen, mennyire jelentős ezek száma és hány kifejezés található hasonló (rokon) vázzal (pl. B+K, B+G, M+G, F+G, F+K stb.) azonos jelentéskörben. Eddig úgy tűnik, a mássalhangzóváz a szó elején meghatározza a jelentést, mert többször előfordul, hogy az adott jelentéskörön kívül nem található szó az adott nyelvben. Ehhez a szemlélethez pedig remek kiinduló pontot jelent a CzF...
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon/full_commentlist/1#c13585932
Válasz erre: Bakonyi-e a bacon?
2011-05-26T12:58:33+02:00
2011-05-26T12:58:33+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
"Nézzük hát, hogy a tölgyekkel közös családba tartozó fa neve, tápláló makkja és a hozzá szorosan kapcsolódó fogalmak miként alakultak a különböző nyelvekben:"<br />
<br />
Ez mind nagyon érdekes, de jó lenne a felsorolt szavak etimológiáján egyenként végigmenni-pl a kínai 木 ”fent levelek és virágok borítják" → fa a 沐 "fentről vízet borítanak rá" → fejet mos szóval tartozik egy szócsaládba (単語家族). Másrészt a CzF kiadása óta eltelt vagy 140 év, szóval nem ártana kicsit kritikusabban kezelni :)
https://szofejto.blog.hu/2010/03/10/europa_nyelvei/full_commentlist/1#c12496503
Válasz erre: Európa nyelvei
2011-02-08T19:21:54+01:00
2011-02-08T19:21:54+01:00
Olikincs
http://blog.hu/user/562942
hasznos kis összesítés
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon/full_commentlist/1#c11909021
Válasz erre: Bakonyi-e a bacon?
2010-12-16T15:09:17+01:00
2010-12-16T15:09:17+01:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
üdv, újabb kérdés merült fel a leiterjakab. blogon, a fivér, nővér szavak eredetéről.
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon/full_commentlist/1#c11337960
Válasz erre: Bakonyi-e a bacon?
2010-10-19T12:32:21+02:00
2010-10-19T12:32:21+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon?fullcommentlist=1#c11337763" class="reply_nick_289644" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 11337763 );">@Franci1969</a>: lehetséges, hogy olyan ez, mint az 1+1 = 3 esete, ami a matematika szabályait tekintve helytelen, ám ha egy (termékeny) férfi és egy női EGYént veszünk alapul, akkor "összeadódásuk" után 3 EGYén lesz jelen, tehát 1+1 = 3. Néha érdemes más oldalról is megközelíteni a dolgokat, és új "szabályok" születhetnek.
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon/full_commentlist/1#c11337763
Válasz erre: Bakonyi-e a bacon?
2010-10-19T12:15:27+02:00
2010-10-19T12:15:27+02:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
köszönöm, hogy kitértél erre a kérdésre. sokan csak legyintenek rá, mások délibábosnak nevezik, és csak kevesen viszik el a gondolatot a számomra kézenfekvőnek tűnő irányba - a bükk, bükkmakk, makk és a hasonló képzésű szavak hasonlósága folytán.<br />
<br />
és szép a beidézett a vers is - érthető és egyszerű...<br />
<br />
érdekes, persze teljesen nem ideillő pszichológiai felvetés részemről, költői kérdésnek szánom, hogy a nyilvánvaló, könnyen értelmezhető megoldásokat vajh' miért vetik el sokan és keresnek nem annyira egyértelmű, jó kacifántos magyarázatokat egy-egy kérdésre....
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10508648
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-07-20T12:55:32+02:00
2010-07-20T12:55:32+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka?fullcommentlist=1#c10508343" class="reply_nick_289644" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 10508343 );">@Franci1969</a>: köszi szépen, biztosan hasznos lesz valamire.
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10508343
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-07-20T12:34:47+02:00
2010-07-20T12:34:47+02:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
ez ugyan nem illik ehhez a bejegyzéshez, de valahogyan rátaláltam<br />
<a rel="nofollow" href="http://reocities.com/Proto-language/ProtoLanguage-Monosyllables.htm">reocities.com/Proto-language/ProtoLanguage-Monosyllables.htm</a><br />
mintha a gyökökről lenne benne szó.<br />
sumér és egyiptomi jeleket elemez.<br />
hátha érdekes lehet további munkáidhoz.<br />
ha pedig már ismerted, akkor talán más tudja valamire használni.
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10290912
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-06-27T09:21:16+02:00
2010-06-27T09:21:16+02:00
Frick László Emlékzenekar
http://blog.hu/user/371258
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka?fullcommentlist=1#c10271722" class="reply_nick_59673" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 10271722 );">@daniferi</a>: Kimerítő fejtegetés után jól is esik halgatnia az embernek főleg arról, amiről nem beszélhet. Pl, hogy a varjú nem csak attól var, hogy varr-jog, hanem mert varóna es vóltan. Fecske mint ficka' égön.
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10271722
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-06-24T22:03:37+02:00
2010-06-24T22:03:37+02:00
daniferi
http://blog.hu/user/59673
Olyan jó olvasni ezeket, csak kár, hogy értelmes hozzászólást nem nagyon tudok hozzáfűzni :)
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10262830
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-06-24T10:19:45+02:00
2010-06-24T10:19:45+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka?fullcommentlist=1#c10262506" class="reply_nick_289644" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 10262506 );">@Franci1969</a>: A KaCor esetén a gyök a KAC, amely görbe, hajlott tulajdonságot fejez ki, v.ö. kaca, kasza, kacs, kusza stb. A K-nak itt is az aKasztós, aKadékos (KaCifántos, KeKeckedő) érteménye jelenik meg, ugyanis a hajlott dolgok aKasztóként, Kampóként szolgálhatnak, a kusza dolgokban pedig mintegy elaKad az ember.<br />
<br />
Mivel az első két mássalhangzó és a közbezárt magánhangzó adja a gyököt, általában ez szolgáltatja a hasonló érteményt - a többi már csak képző. Persze olykor elképzelhető, hogy több hang is egyezik (nem feltétlenül azonos sorrendben). Hangátvetés esetén, vagyis amikor a betűk/hangok sorrendjét cseréljük meg, azt a gyökre alkalmazzuk: RACka-CARka. A -ka már egy képző (egy újabb gyök az alapgyökhöz ragasztva), ami színesíti, módosítja az alapjelentést.<br />
<br />
A gyökökkel kapcsolatban ajánlom ezeket:<br />
- <a rel="nofollow" href="http://www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0210.pdf">www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0210.pdf</a><br />
- <a rel="nofollow" href="http://www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0110.pdf">www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0110.pdf</a><br />
(Molnár Zsolt és Molnárné Czeglédi Cecília: A teremtô magyar nyelv és tanítása cikksorozat, 2010)<br />
- Molnár Zsolt és Molnárné Czeglédi Cecília: A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása, Püski Kiadó, 2009
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka/full_commentlist/1#c10262506
Válasz erre: Raci-e a racka?
2010-06-24T09:52:56+02:00
2010-06-24T09:52:56+02:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
ez a "színes" magyarázat nagyon érdekes. örömmel olvastam!<br />
<br />
ami még eszembejutott, az a KaCoR (mint görbe kés).<br />
persze ez teljesen fordítva adja a mássalhangzókat, és három tag esetén nem tudom, ez lehetséges-e.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c9401714
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2010-04-10T23:36:32+02:00
2010-04-10T23:36:32+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Sajnos úgy néz ki, hogy egyre hátrébb szorul a fontossági sorrendben a cikkek befejezése... nem mondtam le a blogról, de lehetséges, hogy több hónapon át nem várható még frissülés. :(
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c9041050
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2010-03-11T19:57:35+01:00
2010-03-11T19:57:35+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek?fullcommentlist=1#c9039915" class="reply_nick_163245" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 9039915 );">@Ranx</a>: készülget egy összefoglaló cikk, de sajnos mindig halogatnom kell IRL teendők miatt, amelyek elsőbbséget élveznek jelenleg. másrészről hosszabb bizonyításokat, utánajárásokat igényel a jelenlegi cikk, így nem egy gyors szülés :) de igyekszem!
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c9039915
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2010-03-11T18:35:10+01:00
2010-03-11T18:35:10+01:00
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek?fullcommentlist=1#c9023978" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 9023978 );">@Olman</a>: Jó-jó, de valami új poszt nem készül? December óta csak gyűjtesz? :)
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c9023978
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2010-03-10T18:49:57+01:00
2010-03-10T18:49:57+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
A blogmotor, úgy látszik, bizonyos hossz után csonkolja a cikkeket a mentést követően. Így hát szétszedtem a különböző kontinensek nyelvei szerint a szótárgyűjteményt. Linken keresztül elérhetitek a bővült (és apránként folyamatosan bővülő) választékot.
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c7890050
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2009-12-05T11:14:35+01:00
2009-12-05T11:14:35+01:00
kukikaa1986
http://blog.hu/user/270377
Igen érdekes; eddig abban a hitben voltam, hogy a "kajsz" a barack minőségére, típusára vonatkozik.
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7889958
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-05T11:05:29+01:00
2009-12-05T11:05:29+01:00
magyar-magyar szótár
http://blog.hu/user/108356
Főleg, ha a scherpene a szorbokon által a szlávságtól került be a burkus kúhnyába (vö.: koch, kochen) <br />
<br />
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta?fullcommentlist=1#c7888862" class="reply_nick_122445" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7888862 );">@kaffer</a>: Ez az igazán szörnyű, ugye, amikor a bloggizmóban még egyes elavultak cuccait rendesen el kell olvasni rácslaffanás előtt :))
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7889151
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-05T08:51:27+01:00
2009-12-05T08:51:27+01:00
hhh.
http://blog.hu/user/11704
nagyon jó, csak így tovább.<br />
ez az átvételes teória nekem is egyre kevésbé meggyőző...
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7888862
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-05T03:16:05+01:00
2009-12-05T03:16:05+01:00
kaffer
http://blog.hu/user/122445
Visszajöttem, nem lett összefoglalva... Akkor hát elolvasom.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7888843
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-12-05T02:40:10+01:00
2009-12-05T02:40:10+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj?fullcommentlist=1#c7888832" class="reply_nick_107108" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7888832 );">@algi</a>: Leonardo da Vinci magzatrajzát ábrázolja. A képet innen szedtem, és nem vágtam le belőle, legfeljebb felbontását változtattam:<br />
<a rel="nofollow" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Views_of_a_Foetus_in_the_Womb_detail.jpg">commons.wikimedia.org/wiki/File:Views_of_a_Foetus_in_the_Womb_detail.jpg</a><br />
<br />
This image (or other media file) is in the public domain because its copyright has expired.<br />
<br />
Vagyis nyilvános, bármilyen célra szabadon felhasználható. Egyébként a wikipédián megadott eredeti forrás sem elérhető.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7888832
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-12-05T02:26:56+01:00
2009-12-05T02:26:56+01:00
algi
http://blog.hu/user/107108
Ismerős ez az illusztráció. Ha jól sejtem, nemcsak lopás, hanem csonkítva is lett a mű, ráadásul a szerző neve sincs feltűntetve. Ez három fekete pont. Vagy tévedek?
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7888807
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-05T02:06:57+01:00
2009-12-05T02:06:57+01:00
killercsiga
http://blog.hu/user/19569
Te beteg vagy. :)<br />
Elismerésem!
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7888510
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-05T00:18:37+01:00
2009-12-05T00:18:37+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
@bikkmakk: :) köszönöm az ajánlást, cserébe én is említenék két könyvet elolvasásra: <br />
1. Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1862-74)<br />
2. Dr. Molnár Zsolt és Molnárné Czeglédi Cecília: A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása (2009)<br />
<br />
Elképzelhető, hogy nem teljesen világos még a kifejezni kívánt mondanivalóm, igyekeztem bizonyítottan téves dolgokat nem közölni. Ha mégis így tettem volna, kérlek jelezd, vagy szólj a hivatkozott "értelmes nyelvészeknek", hogy mutassanak rá a hibákra. Nem kell elvből elvetni valamit, csak mert volt pár önjelölt nyelvészkedő, aki túlságosan messzemenő következtetéseket vont le a gyökök szerepéről. Többen ésszerűen, gyakorlatiasan és tárgyilagosan mutattak rá a magyar nyelv gyökrendszerrel kapcsolatos összefüggéseire (lásd a fenti két ajánlást).
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7888281
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-04T23:39:45+01:00
2009-12-04T23:39:45+01:00
bikmakk
http://blog.hu/user/35780
Csacsi bolondság!<br />
<br />
Értelmes nyelvészekkel értelmesen vitatkozhatsz (nem anyázás) itt:<br />
<a rel="nofollow" href="http://seas3.elte.hu/nyelveszforum">seas3.elte.hu/nyelveszforum</a><br />
Még az is lehet, hogy GYÖK-eresen megváltozik a véleményed.
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7887654
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-04T22:24:13+01:00
2009-12-04T22:24:13+01:00
kaffer
http://blog.hu/user/122445
Elszoktam a hosszú szöveg olvasástól, pedig biztos érdekes lehet. Majd valaki foglalja össze 3 mondatban, azonnal visszanézek ide. Köszi
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta/full_commentlist/1#c7887172
Válasz erre: Rándul-e a rántotta?
2009-12-04T21:30:12+01:00
2009-12-04T21:30:12+01:00
lizocska
http://blog.hu/user/92448
nos, ezen tényleg van mit merengeni... Köszönöm, nagyon érdekes!<br />
Azt hiszem, jó pálya lenne nekem a népetimológia-gyártás :)))
https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad/full_commentlist/1#c7674804
Válasz erre: Vörös nap virrad...
2009-11-15T13:46:12+01:00
2009-11-15T13:46:12+01:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Igen.
https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad/full_commentlist/1#c7674236
Válasz erre: Vörös nap virrad...
2009-11-15T12:09:18+01:00
2009-11-15T12:09:18+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Köszi a helyesbítést. Habár a kínaiban is megvan az R, de nem a világosságra utaló részénél.<br />
<br />
A Han-kori és ókínai 黎 rǝ̄j (sötétség; sokaság, tömeg), a 明 (fényes, ragyogó, tiszta, derült) japán olvasata pedig mei. Gondolom, ebből vehették át.<br />
<br />
Ha összetett szó, akkor gondolom az 有り ari (jelenlét) és az 明け ake (kezdet, hajnal) összetétele.<br />
<br />
Egyik sem illik a cikkben tárgyalt sorba, mert az R hang nem a világosságra, hajnalra vonatkozó szótagban van.
https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad/full_commentlist/1#c7673141
Válasz erre: Vörös nap virrad...
2009-11-15T06:12:12+01:00
2009-11-15T06:12:12+01:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Szia<br />
<br />
Újra a japánba kötnék bele :)<br />
<br />
黎明 reimei [hajnal(hasadás)], 有明 ariake<br />
<br />
A "reimei" nem eredeti japán szó, a kínaiból vették át. A rei kiejtése a mai kínai köznyelvben li. <br />
<br />
Az "ariake" összetett szónak tűnik, jelentése:minden holdhónap 16. napja utáni hajnalokon látszódó hold.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7658407
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-13T10:03:27+01:00
2009-11-13T10:03:27+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7656017" class="reply_nick_289644" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7656017 );">@Franci1969</a>: szerintem igen. Ha a tényeket nézzük: <br />
- hamarább volt rátotta mint rántotta,<br />
- később is vegyesen előfordult mindkét alak<br />
- a szótárak is külön ránt1 és ránt2 bejegyzésekben tárgyalják a kétféle ránt tövet és szócsaládjukat. <br />
- a székelyeknél "laposan sütött pánkó"-t (lapospalacsintát) jelent, a tojásrántotta náluk "tojásos rátotta"; használata ott általános (ld. Kriza ÚMTSz.), nálunk már n-esen szerepel inkább.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7656017
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-12T23:06:20+01:00
2009-11-12T23:06:20+01:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
leiterjakabról hoztam át ide! <br />
<br />
pedig én is a rángatásban/rántásban bíztam... arrafelé kerestem a rántotta magyarázatát.<br />
a zsiradékkal kevert liszt a rántás, de ezek szerint rátás?<br />
nem kötözködésből, csak érdeklődésből kérdezem, hogy ezek szerint a ráNtás n-je is csak az ejtéskönnyítés miatt lenne ott?<br />
valójában rátás?
https://szofejto.blog.hu/2009/09/02/hova_lep_a_lep/full_commentlist/1#c7646348
Válasz erre: Hogyan lép a lép?
2009-11-12T10:38:15+01:00
2009-11-12T10:38:15+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/02/hova_lep_a_lep?fullcommentlist=1#c7644622" class="reply_nick_353630" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7644622 );">@mozomaza</a>: Azért ne írd le még LY hangunkat, mert a palócoknál és pár másik tájnyelvben még mindig él a megkülönböztetés a J-től a beszédben is. :) Megjegyezném továbbá, hogy a LY nem L+J, hanem önálló hang (IdegenNyelvőr oldalán van is egy összefoglaló a magyar hangzókról). <br />
A felsorolt "Éljél! Álljál! Üljél! Öljél!" példáidat sosem írták LY-vel, mivel a J ott toldalék, nem pedig része az L végű gyöknek.<br />
<br />
A lé és él igék nyelveken átívelő összefüggésein én is elgondolkoztam már, de még nem jutottam messzire - persze biztos viszontlátjuk még itt e párost. :)<br />
<br />
A méznél a CzF felveti a méh-íz - , mint méh készítette nedv - ötletét.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/02/hova_lep_a_lep/full_commentlist/1#c7644622
Válasz erre: Hogyan lép a lép?
2009-11-12T07:10:04+01:00
2009-11-12T07:10:04+01:00
mozomaza
http://blog.hu/user/353630
Nagyon nagy adatolás!!<br />
lé - él (life, live, s Leben leben)<br />
lét - (ős)leves - élet<br />
Mindig le-fele fo[b]ly[/b]ik<br />
Amiben nedvességtartalom van az lágy.<br />
Ez az L J(l)ágyságának csodája<br />
L+J LY ljágyabb l hang, mi kiveszett a nyelvünkből. De csak látszólag. Éljél! Álljál! Üljél! Öljél! Ezeknél a hangkapcsolatoknál ugyanúgy üL, áLL, éL, öL ez. (A Lány öLe is Lágy) <br />
<br />
A lépben, a lében ott a lé. (Méz (Mi íz!! hmmm), Vér) Ha lápon lép a láb mint lavorban a lé, ellep a sár. Mocsári nyelv. Kárpát medencei eredettel.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7629229
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-10T20:06:29+01:00
2009-11-10T20:06:29+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7627287" class="reply_nick_289644" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7627287 );">@Franci1969</a>: ott még gyerekcipőben járt a kutatásom, így nyomósabb érveket nem tudtam felhozni. Persze most se felnőtt még, de azért pár számmal nagyobb lett a lába. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7627287
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-10T17:26:59+01:00
2009-11-10T17:26:59+01:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
most néztem a leiterjakabon a tábla-hegységhez kapcsolódó okfejtésedet. nekem tetszett, másoktól legenyhébb esetben is csak mosolygást váltott ki. sajnálom, de azért ne add fel! érdemes gondolkodni ;)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7599560
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-07T22:19:46+01:00
2009-11-07T22:19:46+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7598903" class="reply_nick_326708" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7598903 );">@semiambidextrous</a>: Milyen "perj"-re gondolsz?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7598903
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-07T21:08:44+01:00
2009-11-07T21:08:44+01:00
semiambidextrous
http://blog.hu/user/326708
Én ehhez ezen a szinten nem értek, de a perj-férj változás nem lehetséges?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7534474
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-01T21:20:04+01:00
2009-11-01T21:20:04+01:00
IdegenNyelvŐr
http://blog.hu/user/279645
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7533087" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7533087 );">@Olman</a>: Köszi, mindjárt jobban néz ki! :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7533087
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-01T19:20:48+01:00
2009-11-01T19:20:48+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7532540" class="reply_nick_279645" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7532540 );">@IdegenNyelvŐr</a>: :D<br />
igen, gondolatjelnek van szánva. A billentyűzeten nincs olyan egy gombnyomásra, és nekem általában csak nagyobb, összefüggő szövegben szokott feltűnni. De javítom, fő a maximalizmus (csak oda ne égjen).
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7532540
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-11-01T18:32:10+01:00
2009-11-01T18:32:10+01:00
IdegenNyelvŐr
http://blog.hu/user/279645
Érdekes a blogod, már egy ideje én is olvasója vagyok, csak még nem írtam kommentet. Nagyon eztán sem fogok, mert szakmailag nem nagyon tudok hozzászólni, ezért csak annyi javító szándékú észrevételem van, hogy az oldal tetején a címben ("Szófejtés - ősi hangok nyomában") a gondolatjel lehetne valóban gondolatjel (–, n-dash, Alt+0150), mert ahogy nézem, most elválasztójel (-). ;)<br />
<br />
További jó kutatást kívánok neked és még több érdekes posztot – magunknak! ;)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7501748
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-29T12:17:55+01:00
2009-10-29T12:17:55+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7501138" class="reply_nick_223079" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7501138 );">@Andras /البكري</a>: Egyelőre azon a véleményen vagyok, hogy ők másképp fejezik ki azt, máson alapulva nevezik úgy a férfit ahogy. Például a M+N hangkapcsolattal valószínűleg a gondolkodó, értelmes embert jeleníti meg (v.ö. szanszkrit man [gondol, hisz, vél, sejt; ért, megért, tart vminek] és manu [ember, emberiség]). Tekintve, hogy számos kultúrában a férfiak voltak a bölcsek, a szellemi vezetők, nem tekinthető alaptalannak ez a vélekedés.<br />
<br />
Az összefoglalóban igyekszem ilyenekre is kitérni, illetve arra, hogy a nagyszámú R-es előfordulás ilyen jelentéskörben azt jelzi, hogy a hangnak, a hang kifejeződésének ilyen "ősi", ösztönös szándéka (is) lehetett - de nem jelenti azt, hogy az erőt vagy más férfias tulajdonságot nem lehetne más hangokkal kifejezni.<br />
<br />
Jó hogy felmerülnek ezek a kérdések, legalább olvasmányosabb és sokrétűbb lesz az összefoglaló cikk. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7501138
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-29T11:39:49+01:00
2009-10-29T11:39:49+01:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Mi van azokkal a nyelvekkel, amelyeknek "férfi" jelentésű szavában nincsen R ?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7499592
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-29T10:09:03+01:00
2009-10-29T10:09:03+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7495401" class="reply_nick_92448" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7495401 );">@lizocska</a>: természetesen ezek az R-aspektusok összefüggenek, a jelentéskörök átfedik egymást. Egyelőre külön szeretném őket bemutatni, mivel némelyik szorosabban, némelyik csak elvont módon kapcsolódik egymáshoz. :) Öt nagy jelentéskört találtam eddig, ezekre lesznek még példák az R lényegiségét összefoglaló cikk előtt.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7495401
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-28T20:33:04+01:00
2009-10-28T20:33:04+01:00
lizocska
http://blog.hu/user/92448
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7489830" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7489830 );">@Olman</a>: hm, ugyan én ehhez nagyon nem értek, de az én fejemben létezik az erőnek és a pusztításnak metszete.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7489830
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-28T13:14:24+01:00
2009-10-28T13:14:24+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7489153" class="reply_nick_223079" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7489153 );">@Andras /البكري</a>: köszi a kiigazítást. A szanszkrit māra elsősorban pusztítás, ölés, halál, dögvész jelentésben szerepel, az általad említett dolog csak másodlagos jelentés - de magyarázhatja a japán "szlengszó" kialakulását. A szerzetesi élethez már a szanszkritban is kapcsolódik, Márának (Pusztító, Gonosz) nevezik a buddhistáknál a férfiakat szerelemre, vágyra, szenvedélyre gerjesztő ördögi istenséget, aki Buddha nagy ellensége.<br />
<br />
Ennélfogva nem az itt bemutatott erő, férfiasság jelentéskörhöz, hanem az oroszlános cikknél tárgyalt R-aspektushoz köthető a szó. Le is veszem innen. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7489153
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-28T12:28:11+01:00
2009-10-28T12:28:11+01:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Ami a japán "mara" 魔羅 szót illeti, az egynyelvű szótáram szerint két jelentése van:<br />
<br />
1. a szanszkrit māra átvétele.<br />
<br />
2. a szerzetesi "szlengben" férfi nemiszerv.<br />
Van egy olyan érzésem, hogy ez is a māra szóra megy vissza, amit "zavaró, akadályozó dolog" jelentésben használtak.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7485035
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-28T00:22:14+01:00
2009-10-28T00:22:14+01:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi?fullcommentlist=1#c7483808" class="reply_nick_163245" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7483808 );">@Ranx</a>: igen, én is úgy vélem, hogy viszonyítást fejez ki, hiszen maga a jelentés is kapcsolatra utal. Gondolatébresztőek a példáid.<br />
<br />
----<br />
"Az írást most is köszönom, de megőrülök a földrajzi csoportosításoktól - bogarászhatom a nyelvcsaládokat. :)"<br />
----<br />
A nyelvcsaládok mesterségesen alkotott csoportok, ezért részesítem előnyben a valósabb földrajzi felosztást. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7483919
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-27T22:00:39+01:00
2009-10-27T22:00:39+01:00
lizocska
http://blog.hu/user/92448
ez is, akár a többi, nagyon érdekes volt. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi/full_commentlist/1#c7483808
Válasz erre: Fél-e a férfi?
2009-10-27T21:50:01+01:00
2009-10-27T21:50:01+01:00
Sose értettem, miért a feleséggel állítják párba a férfit, a nő helyett. A férj esetében pedig megkockáztatom, hogy a -j valamiféle viszonylatot fejez ki, mint a nej, vej, tehát férjem-nejem párosítás mellett ide sem illik a feleség.<br />
Egyébként eleink életkori tulajdonságok alapján pontosan besorolták a környezet fontosabb részeit, és egyértelmű, mikor lett a fiú utódból a nemiség nélküli kor után le-gény, majd fe-erfi.<br />
<br />
Az írást most is köszönom, de megőrülök a földrajzi csoportosításoktól - bogarászhatom a nyelvcsaládokat. :)
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c7454362
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2009-10-24T19:15:55+02:00
2009-10-24T19:15:55+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Kedves marta47!<br />
Legközelebb kérlek a megfelelő témához írd a hozzászólásodat! :)
https://szofejto.blog.hu/2009/07/21/kajsszal_terem_e_a_kajszibarack/full_commentlist/1#c7454348
Válasz erre: Kajsszal terem-e a kajszibarack?
2009-10-24T19:13:58+02:00
2009-10-24T19:13:58+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Áthoztam egy hozzászólást egy másik téma alól:<br />
<br />
"A kajszi barack és társai közé (bacon-szalonna, stb) sorolnám még az annyiszor látott "biológiai erjesztésssel készült" ecetet is. Kérdezem, hogy - ugyebár - a biológiai itt az erjesztés jelzője a mondatban, ezért szeretnék példát látni az egyéb erjesztési eljárásokat illetően.<br />
Üdv: marta47"<br />
<br />
Kedves marta47!<br />
<br />
Ha a cikket elolvasod, láthatod, hogy a kajszi barack egyáltalán nem tartozik a "bacon szalonnához" hasonló elnevezések kategóriájába. A kajszi jelentése: nyáron érő (barack) - perzsául és magyarul is. A kajszi = barack vélekedés tévhit.<br />
<br />
Nem biológiai erjesztéssel készült ecet a tömény ecetsavból visszahígított ecet. Ezt ecetsavnak szokás nevezni a cimkén, de néha eltérnek ettől.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7393342
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-17T21:56:28+02:00
2009-10-17T21:56:28+02:00
Franci1969
http://blog.hu/user/289644
nagyon érdekes és hasznos az ilyesmin elgondolkodni, az ember jobban megértheti saját nyelvét és saját gondolatait is.<br />
hajrá!
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7347088
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-13T11:41:17+02:00
2009-10-13T11:41:17+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Úgy tudom, hogy nincs. Sajnos.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7346513
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-13T11:01:23+02:00
2009-10-13T11:01:23+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj?fullcommentlist=1#c7346400" class="reply_nick_223079" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7346400 );">@Andras /البكري</a>: Köszi! Hasznos lesz majd a rózsa R-hangjára utaló kutatásomhoz. ennek az etimológiai szótárnak van online változata?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7346400
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-13T10:53:33+02:00
2009-10-13T10:53:33+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Utánanéztem ennek a barának 薔薇 Szugimoto Cutomu etimológiai szótárában.<br />
Azt írja, hogy eredeti jelentése "tövises növény", és a tű jelentésű "hari" szóból származtatja (hari-hara-/i,u/bara).<br />
Az Edo-korban még az ibara alak volt az elterjedtebb,de a Meidzsi-korba lépve (1867-) már a bara volt az általánosabb.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c7340269
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2009-10-12T17:27:59+02:00
2009-10-12T17:27:59+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek?fullcommentlist=1#c7340199" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7340199 );">@Olman</a>: <br />
<br />
Az a baj, hogy ebben az esetben a lehető legrégebb ismert alakokra lenne szükség.<br />
Ha jól láttam, Majláth nem adja meg az adott szó legrégibb ismert előfordulását-ráadásul kínai eredtű szavakat is belekever.<br />
A másik probléma, hogy vannak homályos pontok az ójapán nyelv hangzását illetően.<br />
Pl amit ma さ sza-nak olvasunk, nem tudni, hogy 1000 néhányszáz éve minek ejtették. Van aki szerint eredetileg ca volt stb.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c7340213
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2009-10-12T17:23:14+02:00
2009-10-12T17:23:14+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Mongolból még a Kara-féle mongol-magyar szótárt tudom ajánlani.<br />
<a rel="nofollow" href="http://morokonyv.hu/Mongol-magyar%20sz%C3%B3t%C3%A1r/5382/20/143">morokonyv.hu/Mongol-magyar%20sz%C3%B3t%C3%A1r/5382/20/143</a>
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c7340199
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2009-10-12T17:21:53+02:00
2009-10-12T17:21:53+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
T. Majláth cikkeit figyelemfelkeltő szempontból tartottam érdekesnek, annyiból mindenképp hasznosak, hogy segíthetnek hasonló alakú és jelentésű párokat találni a hangok alapjelentésére irányuló kutatásomhoz. Mindenesetre érdemes pár másik szótárban utánanézni, tényleg azt jelentik-e az egyes szavak, ami ott áll.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek/full_commentlist/1#c7340016
Válasz erre: Források, szótárgyűjtemények
2009-10-12T17:05:51+02:00
2009-10-12T17:05:51+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Jó kis lista, de ami a japán-magyar összehasonlító szószedetet illeti, elég gáz...simán felvesz a listába sino-japán szavakat (pl chōjō 頂上), amit azért nem kéne...
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7339924
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T16:58:05+02:00
2009-10-12T16:58:05+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
A japánban is gyakran megesik, hogy ugyanaz a szó mást jelent a mai japánban (köznyelv) és a klasszikusban.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7339904
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T16:56:04+02:00
2009-10-12T16:56:04+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs?fullcommentlist=1#c7339714" class="reply_nick_223079" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7339714 );">@Andras /البكري</a>: Ah... "-a szavak értelme gyakran más." <br />
<br />
Így már érthető. Érdekes nyelvi jelenség mindenesetre...
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7339833
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-12T16:48:41+02:00
2009-10-12T16:48:41+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
Köszi. Én is csak magyar szótárban találtam meg ezt a jelentést, az angolban már csak a rózsa volt. Köszi, fel is veszem őket a gyűjteménybe.
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7339714
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T16:39:34+02:00
2009-10-12T16:39:34+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Bemásolom a jegyzet erre vonatkozó nyúlfarknyi részét:<br />
<br />
"A preklasszikus írott nyelv sajátosságai:"<br />
<br />
...<br />
-beszélt nyelvi jelenségek<br />
-a szavak értelme gyakran más. Pl. lab: adomány, ači: bosszú<br />
-elfeledett szavak használata<br />
...
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7339673
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T16:36:09+02:00
2009-10-12T16:36:09+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Bosszú jelentésben mongol szakos koromban kapott preklasszikus jegyzetben olvastam, de azért én is nyomozok utána :)
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7339607
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T16:31:43+02:00
2009-10-12T16:31:43+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
A Tower of Babel adatbázisa alapján írtam a jelentéseket, ami a következőkre hivatkozik:<br />
Lessing F. D. - Mongolian-English dictionary (írott mongol), Martin S. E. - Martin S. E. (dagur)<br />
Az ordoszi esetén nincs hivatkozás. Angolul "favour, service" módon írják a jelentést, amit a mongol szóalakokhoz közel álló magyar szavakkal adtam vissza.<br />
<br />
A ToB alapján írott mongol ös, közép-mongol oš(i) alakban találtam rá a bosszúra mongol vonatkozásban. A közép-mongol öčeldü [bosszút áll] szóban már č van, így előfordulhat, hogy volt épp egy ači alak is - meg hát cs és s rokon hangok.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7339552
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-12T16:28:21+02:00
2009-10-12T16:28:21+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
A biztonság kedvéért utánanéztem egynyelvű szótárban is(学研現代国語辞典), de ott sem volt "kel" jelentése...<br />
A japán-magyar szótárban előfordulnak hibák, szerintem ezeket használd inkább:<br />
<a rel="nofollow" href="http://dictionary.goo.ne.jp/">dictionary.goo.ne.jp/</a><br />
<a rel="nofollow" href="http://www.alc.co.jp/">www.alc.co.jp/</a><br />
<br />
A klasszikus szótárban (三省堂 明解古語辞典) mubara és ibara alak is megtalálható.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7339364
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-12T16:15:37+02:00
2009-10-12T16:15:37+02:00
s_timcsi
http://blog.hu/user/273334
Jó poszt! Gratulálok!
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7339317
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-12T16:12:12+02:00
2009-10-12T16:12:12+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj?fullcommentlist=1#c7339186" class="reply_nick_223079" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7339186 );">@Andras /البكري</a>: köszi a kiigazítást. Az zavart meg, hogy rózsa mellett 'kel' jelentése is van, de nem igeként, hanem főnévként. Javítom is.<br />
<br />
A kel jelentést ez a szótár adta:<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.japanmagyarszotar.hu/index.php">www.japanmagyarszotar.hu/index.php</a><br />
<br />
Használják így egyébként, vagy téves a szótár meghatározása?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj/full_commentlist/1#c7339186
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-12T16:02:14+02:00
2009-10-12T16:02:14+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
"japán 薔薇 (bara)"<br />
<br />
Az eredeti japán szavak-néhány szótól eltekintve-sosem kezdődnek zöngés mássalhangzóval. A " bara " a néhány kivétel egyike, úgy gondolják, hogy lekopott a szó eleji hang (mbara?,ṵbara?) , és így jött létre a "bara" alak, aminek jelentése rózsa.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7338491
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T15:17:59+02:00
2009-10-12T15:17:59+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
"Ezt, a kohóból származó öntöttvas éket ácsolták fel az ekére, és árulták mint korabeli csúcsgépet."<br />
<br />
Érdekes összefüggés ezzel a CzF-ben említett 'kohács' szó, mint a kovács régi alakja.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7338391
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T15:11:59+02:00
2009-10-12T15:11:59+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo?fullcommentlist=1#c7338365" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7338365 );">@Olman</a>: a németem sem már a régi :D kochen a főz, fő, forr ige, a Kuchen meg a süti.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7338365
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T15:10:15+02:00
2009-10-12T15:10:15+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo?fullcommentlist=1#c7337897" class="reply_nick_163245" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7337897 );">@Ranx</a>: "Másrészt viszont a koh szerintem nem hangutánzó szó, mivel így csak erőltetetten lehetne közös logikai kapcsot találni a kohó és a kohol között."<br />
<br />
A kohol elsődleges jelentése kohóban olvaszt, idomít; az ásványos ércet tűz által olvasztja, tisztítja, és tömegesíti. Különösen a nyers vasat hámorban idomítja, rudakká képezi. (CzF) <br />
<br />
Ez után született meg - valószínűleg az általad említett hasonlóságra építve - a kohol, koholmány átvitt értelmű jelentése.<br />
<br />
-----<br />
"a kohó környékén semmiféle vasat nem csapkodtak"<br />
<br />
Nem ismerem a vasgyártás folyamatát behatóan, a CzF szótár alapján mondtam, hogy a veréstől ered a hang. A koh szavunk hangutánzó voltát azonban fenntartom. :) Hozzászólásod után már azonban valószínűbbnek tartom a hő, hevítés során keletkező hangokat mint eredetet. Ez van meg a kohnya > konyha szavunkban is, illetve a főzéssel, melegítéssel kapcsolatos germán szavakban (pl. kuchen, cook). Ezt lehetne még tovább vizsgálgatni, mennyire hasonló más nyelvekben...<br />
<br />
A kovácsról szóló leírásodat köszönöm, nagyon érdekes volt!
https://szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs/full_commentlist/1#c7338235
Válasz erre: Bécsi becs
2009-10-12T15:01:14+02:00
2009-10-12T15:01:14+02:00
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)
http://blog.hu/user/223079
Szia<br />
<br />
Ami a mongol ači szót illeti, úgy tudom, hogy a preklasszikus korszakban a jelentése bosszú volt.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7338175
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T14:57:31+02:00
2009-10-12T14:57:31+02:00
Van-e köze a kohónak a kochen-hez?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7337897
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T14:39:50+02:00
2009-10-12T14:39:50+02:00
Sajnos a vitához nem vagyok elég felkészült, de több dologban is eltér a véleményem.<br />
<br />
Egyrészt a hóhányót tulajdonképpen a xoxamno-val meg is magyaráztad, egyáltalán nem ritka a pejoratív szavak ilyen irányú, esetleg torzulásos átvétele.<br />
<br />
Másrészt viszont a koh szerintem nem hangutánzó szó, mivel így csak erőltetetten lehetne közös logikai kapcsot találni a kohó és a kohol között. Egyébként is a kovácstűzhely és a kohó alapvetően más funkciót tölt be, a kohó környékén semmiféle vasat nem csapkodtak, a vasgyártás és a vasalakítás már a kezdetek kezdetén is elkülönülő tevékenység volt. Ami a kohóban és a koholmányban is közös, hogy több, különböző összetevőt elegyítenek mesterségesen, hogy az alapagyagból segédanyagok felhasználásával kinyerjenek egy új anyagot. Ahogy a vasércet faszénnel keverve izzították a kohóban, úgy keletkeztek a valós események és hamis állítások keverékéből a koholt vádak.<br />
<br />
Egyébként ide tartozóan pár gondolat, az elfogadottan szláv eredetű kovács szavunkhoz. Ugyebár a tarján (patkolókovács) szavunk teljesen háttérbe szorult a magyarság kárpát-medencei letelepülésekor. Ennek elsődleges okát hivatalosan a szláv vasművesség fejlettségében látják, ami azért így túl általános. Tény viszont, hogy a mai Szerbia területén sikerült a kohászatban jelentős fejlődést elérni, és törések, vagy repedések nélkül, a korábbi lemezek helyett vastömböt önteni. Ez közel ipari forradalom léptékű fejlődést indított el a Kárpát-medencében, mivel az akkori ácsolt faszerkezetű vonóekék helyett vas éllel szerelt szerszámok készülhettek. Ez nemcsak gyorsította a talajművelést, de az eddig feltöretlen talajok is könnyen művelés alá kerülhettek – nem mellesleg a szerszám tartóssága is nőtt. Fontos, hogy ezek az eke élek nem kézműves termékek voltak, nem úgy alakították a vasat, mint a tarjánok a patkót, hanem formába öntötték a kohóból az olvadékot. Mondhatnánk, hogy kohászok voltak, de tudtommal akkor még ez a szó nem létezett. Ezt, a kohóból származó öntöttvas éket ácsolták fel az ekére, és árulták mint korabeli csúcsgépet. Akik ezt készítették azok a kovácsok. Míg a tarjánok kisméretű tárgyakat tudtak önteni (pld. nyílhegy), vagy vékony rudakat alakítani (pld. patkó), addig a délvidéki kohót használók tömböket öntöttek, és abból vertek, ácsoltak eszközöket. Fontos, hogy ez a technológia hamarabb létezett, mint ahogy eleink ide értek volna. A vasekének volt köszönhető Pannónia felvirágzása, és megérne egy gondolatmenetet a pannini (kenyérféle) Pannonia (tartomány) összefüggéseinek vizsgálata is. Hogy a kovács szó mikor keletkezett, nem tudom, te tény, hogy nem minden szláv nyelvben található meg. Csak nálunk, és történelmi szomszédjainknál fordul elő. Tény, hogy a kohó a szláv nyelvekben huta, és az ács (csap – hangutánzó) sem fordul elő. Szerintem érdemes lenne vizsgálni a koh, ver, kav(ar), és ács szavainkat, mielőtt kijelentjük a ’kovács’ szláv eredetét. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az eszköz bolgár találmány, és a magyarok érkezte előtt másként nevezték a kohászati termékek verésével, ácsolásával foglalkozókat.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo/full_commentlist/1#c7335616
Válasz erre: Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T12:29:44+02:00
2009-10-12T12:29:44+02:00
R.T.
http://blog.hu/user/215706
Szerintem nem annyira hányja! :D
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7327994
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-11T13:27:18+02:00
2009-10-11T13:27:18+02:00
gitáros
http://blog.hu/user/95399
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas?fullcommentlist=1#c7326214" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7326214 );">@Olman</a>:<br />
A "hierkommen"-t köszönöm. :) Egyébként "herkommen" lenne az igazából, de a fő probléma, hogy az igekötőben van az inkriminált hangzó, nem az alapigében. <br />
(Egyébként pedig a korábbi oroszlános posztod példaszavainak nagy része pontosan beillene ide is...)<br />
<br />
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas?fullcommentlist=1#c7326265" class="reply_nick_108356" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7326265 );">@magyar-magyar szótár</a>: <br />
No, igen, ezért is kicsit félve tettem a korábbi megjegyzésemet, nem kívántam volna, hogy fikázásnak tűnjön a bejegyzésem. A "délibábos" nyelvészkedéstől rettenetesen fázom, viszont a posztíró gondolatait nem tartom eleve butaságnak. <br />
A zenei párhuzam pedig természetesen nekem is eszembe jutott. Ezzel meg az a helyzet, hogy úgy látszik, az ember ösztönösen képes bizonyos rezgésszám-viszonyokot érzékelni. Az átlagember is könnyen azonosítja az alaphang kétszeres rezgészszámának megfelelő oktávot, mint "azonos" hangmagasságot. A háromszoros rezgészszámú kvint felismerése annyira evidens, hogy zeneileg képzetlen kuncsaft simán képes kvintpárhuzamot énekelni valakivel abban a hitben, hogy ugyanabban a hangmagasságban mozog. Ahogy tovább többszörözgetjük az eredeti frekvenciát, az újabb hangközök felismerése egyre nehezebb, és az idők során pont ebben a nehézségi sorrendben adódtak hozzá a dallamokhoz újabb és újabb hangközök, míg végül kialakult a mai (európai) hangrendszer. (Plusz persze a temperálás, ami gyakorlati, célszerűségi okokból "hamissá" tette az egyes fizikailag tiszta hangokat, de ebbe talán már nem mennék bele.)<br />
<br />
Lényeg a lényeg, simán el tudom képzelni, hogy bizonyos beszédhangokhoz a világ bármely részén azonos vagy hasonló "érzelmi töltés" adódhatott, amelynek nyomai a mai napig fellelhetők a különböző nyelvekben.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7326593
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-11T09:36:54+02:00
2009-10-11T09:36:54+02:00
Csore60
http://blog.hu/user/229098
Bár nem volt idegzetem pontról pontra végigmolyolni így vasárnap délelőtt, de a koncepció érdekes... Épp ideje a nyelvre úgy is tekinteni, ami összeköt, elvégre az emberi nyelvekben amúgy is vannak univerzálék... Lehet, hogy több, mint gondoltuk?
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7326265
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-11T06:33:00+02:00
2009-10-11T06:33:00+02:00
magyar-magyar szótár
http://blog.hu/user/108356
Lehet, hogy egyes szfératársakk azért fáznak e bejegyzéstől, mert egy apró moccanat és máris a világ minden nyelvét a magyar ősnyelv-ból származtató XIX. sz. elejis őrjületben találjuk magunkat. <br />
Valahogy úgy léehet ez, mint a népzene, az ötfokúság, amiben nem sok variáció van, így a Tiki-Taka tó partján éneklik indián gyermekcsék a Csiga-biga told ki szarvadat (szorvádat, szar, mint eufém kifejezés, mint sokkalkésőbben a trágya) <br />
Köze annyi az indiángyerekeknek, mint ami a 24000 éves gylogút visszafejtése az Ural aljáig. De hogy a párszázezres lélekszámű emberiség magukat a világ egyedülvaló egy-népeinek érző sziget-alkotói aztán a hangsort elhallhatták a bejárhatatlan egymilliólépésnyi távolságra mit se sejtvén lakozó MÁSIK sziget-emberiségtől, az titok.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7326217
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-11T03:35:35+02:00
2009-10-11T03:35:35+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas?fullcommentlist=1#c7326214" class="reply_nick_167384" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7326214 );">@Olman</a>: Ki is vettem inkább a hierkommen-t.
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas/full_commentlist/1#c7326214
Válasz erre: Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-11T03:23:45+02:00
2009-10-11T03:23:45+02:00
Olman
http://blog.hu/user/167384
<a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas?fullcommentlist=1#c7326188" class="reply_nick_95399" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7326188 );">@gitáros</a>: igen, a hierkommen-ἕρχομαι megjegyzést csak afféle furcsaságnak szántam. Először én is haboztam, leírjam-e, de aztán a Google 4850 találata meggyőzött, hogy létezhet ilyen sorrendben és egybeírva. <br />
<br />
A szoros rokonságban lévő nyelvek összevetése helyett épp, hogy mindenen átívelő lényeg keresése a cél.<br />
<br />
Egyébként egyetértek, könnyű elveszni a rengetegben... a blog kezdete óta egyre több minden kezdeti elképzelés hull a süllyesztőbe, és születnek újabb észrevételek, amiket próbára kell tenni. <br />
<br />
Kicsit olyan hangos elmélkedésnek is szánom ezt a blogot, több ész többet fog fel alapon. Ha nyitottan álltok az új megközelítéshez, de észrevételezitek a hiányosságokat, tárgyi tévedéseket, akkor talán még valami hasznos is kisülhet ebből a kutatásból.