Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu/atom
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://szofejto.blog.hu/2014/07/04/hun_folytonossagot_tamogato_szotorteneti_igazolasok
Hun folytonosságot támogató szótörténeti igazolások
2014-07-04T10:19:06+02:00
2014-07-04T10:19:06+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">"Introduction<br /><br />The Hungarian language is academically considered a Uralic language, related to Mansi, Khanty, Estonian and Finnish, <em>inter ali</em>a. However, over 21 percent of Hungarian word roots are derived from Uralic languages, while some 30 percent are of uncertain origin (Kenesei 2004: 134). The present study identifies that ten basic Hungarian word roots actually have etymological equivalents in the Yeniseian languages. It is reasonable to suggest that these etyma belong to a Hunnic substratum that is related to Yeniseian.<br /><br />[...]<br /><br />Conclusion<br /><br />The present study has identified ten Hungarian and Yeniseian shared etymologies that belong to the basic vocabulary, and observes that a regular sound change can be stated in three Hungarian and Yeniseian shared etymologies. The regular sound change validates the etymological connection between Hungarian and Yeniseian. The Hungarian and Yeniseian shared etymologies support a Hunnic continuity that includes the historical Xiongnu, the Huns, the Hunnic substratum of Hungarian, and the attested Yeniseian languages."</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">/ Gao Jingyi, az észtországi Tartui Egyetemről, 2014 /<br /><br />A magyar nyelvet akadémiailag egy uráli nyelvnek tartják, többek között a manysi, hanti, észt és finn rokonának. Azonban több mint 21 százaléka a magyar szótöveknek származik csak uráli nyelvekből, míg úgy 30 százalékuk ismeretlen eredetű (Kenesei 2004: 134). A jelen tanulmány felfedi, hogy tíz magyar alap szótőnek tulajdonképpen szótörténeti megfelelői vannak a jenyiszeji nyelvekben. Ésszerű azt feltételezni, hogy ezek az ősszavak (etimonok) a hun alsóbb nyelvi réteghez (szubsztrátumhoz) tartoznak, ami rokona a jenyiszejinek.<br /><br />[...]<br /><br />A jelen tanulmány azonosított tíz magyar és jenyiszeji közös szószármaztatást, amelyek az alapszókincshez tartoznak, és megfigyelései szerint egy szabályos hangváltozást lehet kimutatni három magyar és jenyiszeji közös szószármaztatásokban. A szabályos hangváltozás <span style="color: #800000;"><strong>igazolja a szótörténeti kapcsolatot a magyar és a jenyiszeji között</strong></span>. A magyar és jenyiszeji közös szószármaztatások <span style="color: #800000;"><strong>támogatják a hun folytonosságot</strong></span>, ami magába foglalja a történelmi <span class="st">hsziungnuka</span>t, a hunokat, a magyar nyelv hun alsóbb nyelvi rétegét, valamint a tanúsított jenyiszeji nyelveket.</p>
<p>A tanulmány a <em>Central Asiatic Journal</em>ban jelent meg 2014-ben, kivonata <a target="_blank" href="https://www.academia.edu/7513297/Huns_and_Xiongnu_identified_by_Hungarian_and_Yeniseian_shared_etymologies_CAJ_Sample_version_">elérhető itt</a>.</p>
<p>Az említett szavak között ilyenek szerepelnek például: <strong>tó, hó, só</strong><br /><br />:)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2014%2F07%2F04%2Fhun_folytonossagot_tamogato_szotorteneti_igazolasok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2014%2F07%2F04%2Fhun_folytonossagot_tamogato_szotorteneti_igazolasok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2014%2F07%2F04%2Fhun_folytonossagot_tamogato_szotorteneti_igazolasok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hun folytonosságot támogató szótörténeti igazolások"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2014/07/04/hun_folytonossagot_tamogato_szotorteneti_igazolasok#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/6472543" border="0" /></a><br /></p>
magyar
hun
összehasonlító_nyelvészet
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
https://szofejto.blog.hu/2013/12/25/a_2012-es_czuczor-fogarasi_emlekkonferencia_osszefoglaloja
A 2012-es Czuczor-Fogarasi Emlékkonferencia összefoglalója
2013-12-25T00:11:39+01:00
2013-12-25T00:11:39+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<div class="blh_post_video">
<p class="blh_post_video"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/iz-5l5xrhFo&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/iz-5l5xrhFo&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p></p><p>2012 október 6-7-én nemzetközi hírű nyelvész professzorok részvételével Czuczor-Fogarasi emlékkonferenciát rendeztek Budaörsön a szótár első megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2013%2F12%2F25%2Fa_2012-es_czuczor-fogarasi_emlekkonferencia_osszefoglaloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2013%2F12%2F25%2Fa_2012-es_czuczor-fogarasi_emlekkonferencia_osszefoglaloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2013%2F12%2F25%2Fa_2012-es_czuczor-fogarasi_emlekkonferencia_osszefoglaloja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A 2012-es Czuczor-Fogarasi Emlékkonferencia összefoglalója"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2013/12/25/a_2012-es_czuczor-fogarasi_emlekkonferencia_osszefoglaloja#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/5707729" border="0" /></a><br /></p>
magyar
szótár
lényegiség
czuczor-fogarasi
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://i.ytimg.com/vi/iz-5l5xrhFo/0.jpg
https://szofejto.blog.hu/2012/10/20/siseg_e_a_siska
Siseg-e a siska?
2012-10-20T12:17:00+02:00
2012-10-20T12:17:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<div style="float: left;"><a title="Christian Fischer [CC-BY-SA-3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0)], via Wikimedia Commons" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File%3ACarexRiparia1.jpg"><img alt="CarexRiparia1" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/CarexRiparia1.jpg/256px-CarexRiparia1.jpg" width="150" /></a><center><br /><span style="color: #808080;"><small><strong><em>siska</em></strong><br /> (<em>Carex riparia</em>; parti sás)</small></span></center></div>
<p style="text-align: justify;">A <a target="_blank" href="http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/sertes1.png"><em>bakonyi</em></a> mellett egy másik ősi disznófajunk, a <a target="_blank" href="http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/sertes3.png"><em>szalontai</em>ra</a> is használt régi elnevezés, a <span style="color: #cc0000;"><em><strong>tasla</strong></em></span> (Kecskemét), <span style="color: #cc0000;"><em><strong>siska</strong></em><strong> </strong><span style="color: #000000;">vagy</span> <strong><em>ziska </em></strong></span>(Kemenesalja, Mohács, Zala m., Vas m.; legkorábbi egyértelmű említése 1688-ból való, bár személynévként 1419-ben is előfordult oklevelekben), <span style="color: #cc0000;"><strong><em>siskafülű</em></strong></span><strong><em> </em></strong>(Somogy m.) vagy <span style="color: #cc0000;"><em><strong>suski</strong></em></span><em><strong> </strong></em>(Csongrád) a <strong>kajlán lekonyuló, előreálló széles fülek</strong>re utal. Herman Ottó szerb disznófajként is jegyzi <em>A magyar pásztorok nyelvkincse</em> (1914) c. munkájában. Az MTESz ismeretlen eredetűnek tartja, Rácz János <em>Állatnevek enciklopédiája</em> (2012, Tinta Könyvkiadó) c. művében vitatott eredetűként jegyzi, illetve horvát eredetet feltételez: „A <em>siskát</em> a horvátok, mint a legrosszabb formájú házi sertésüket tartották számon.” Gönyei Ébner Sándor leírásában már keveredni látszik a siska és a mangalica keresztezéséből keletkezett ritkés disznófajta és az eredeti siska fajta jelentése:</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">„Az ősi siska – a zselici disznó suttyogó szőrű [felálló sertéjű] ritkés disznó volt, nagy járó természetű.”</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Régi, gyökközpontú szótárunk (CzF) és tájszótáraink számos, jelentésében hasonló szót őriztek meg, köztük szép számmal akad olyan, ami <strong><em>susogást, sisegést fejez ki</em></strong>.</p>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/10/20/siseg_e_a_siska">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F20%2Fsiseg_e_a_siska%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F20%2Fsiseg_e_a_siska%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F20%2Fsiseg_e_a_siska%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Siseg-e a siska?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/10/20/siseg_e_a_siska#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/2373061" border="0" /></a><br /></p>
magyar
s
állatok
lényegiség
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/CarexRiparia1.jpg/256px-CarexRiparia1.jpg
https://szofejto.blog.hu/2012/10/17/nem_csalas_csak_amitas
Nem csalás, csak ámítás
2012-10-17T20:00:00+02:00
2012-10-17T20:00:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><a title="By FrancoisJordaan (Own work, on Flickr) [CC-BY-SA-3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0)], via Wikimedia Commons" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File%3APachnoda-sinuata-mimicry-uncropped.JPG"><img alt="Pachnoda-sinuata-mimicry-uncropped" src="https://m.blog.hu/sz/szofejto/image/Pachnoda-sinuata-mimicry.jpg" height="129" width="193" /></a>Honnan származhat a <em><strong>csal</strong> </em>és <strong><em>csel</em> </strong>szavunk? Származik-e másoktól? Nem meglepő módon ismeretlen eredetűnek tartják. Utánajártunk, s utunk során a Közel-Kelet után szinte egész Dél-Ázsiát bebarangoltuk.</p>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/10/17/nem_csalas_csak_amitas">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F17%2Fnem_csalas_csak_amitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F17%2Fnem_csalas_csak_amitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F10%2F17%2Fnem_csalas_csak_amitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nem csalás, csak ámítás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/10/17/nem_csalas_csak_amitas#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1443448" border="0" /></a><br /></p>
cs
l
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
https://m.blog.hu/sz/szofejto/image/Pachnoda-sinuata-mimicry.jpg
https://szofejto.blog.hu/2012/07/27/az_r_ezer_arca_ii
Sajátos pergőhangok érteményei
2012-07-27T13:22:59+02:00
2012-07-27T13:22:59+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;" target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2012/07/21/az_r_ezer_arca_780"><span style="font-size: large;"><strong>Az R hang lényegisége II.</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;" target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2012/07/21/az_r_ezer_arca_780">Eddigi vizsgálataim során egyes nyelvekben az adott hangzóval előforduló szavaknál, vagy akár hasonló szóalakoknál más jelentésre (is) leltem, mint a magyar szókincs alapján kikövetkeztetett alapértemények. Olykor az írásban azonos jellel jelölt hang ejtése többé-kevésbé eltér, így ezen összefüggés mentén kutattam tovább. Azt tapasztaltam, hogy a korábban feltárt érteményeket kiegészítő vagy azoktól eltérő jelentéshalmazok az adott hang ejtési sajátosságát tükrözték. Feltételezem, hogy az azonosan ejtett hangok esetén nem adódnak új jelentéshalmazok, bár ez inkább csak az emberi nyelvek minden beszédhangján elvégzett alapos vizsgálat után jelenthető ki biztosan. Ugyanakkor e megfigyelés már a kutatás ezen szakaszában is megerősíti azon feltételezett nyelvi-élettani kapcsolat létezését, miszerint a hanghoz kapcsolódó alapvető jelentéskörök (alapértemények) a hangképzéssel szorosan összefüggenek, vélhetően abból is adódnak. Ezt a magyar R hangzónál igazoltam. E jelenség egyetemességének fejtegetésénél a magyar szókincs alapján felismert összefüggésekre és szótárak alapján összegyűjtött szókincsre hagyatkozom.</p>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/07/27/az_r_ezer_arca_ii">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F27%2Faz_r_ezer_arca_ii%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F27%2Faz_r_ezer_arca_ii%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F27%2Faz_r_ezer_arca_ii%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sajátos pergőhangok érteményei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/07/27/az_r_ezer_arca_ii#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1842451" border="0" /></a><br /></p>
r
hangtan
lényegiség
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
https://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege
Az R hang lényegisége (I. rész)
2012-07-17T14:26:00+02:00
2012-07-17T14:26:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><strong>A (magyar) R hangzó alapérteménye</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az előzőekben bemutattunk számos példát az <em><strong>R</strong></em> hangzó alkalmazására mind a magyar, mind más nyelvekben. Sok esetben a hangzó által hordozott lényegiség nyelvtől függetlenül azonos volt. De a szemléltetett példák nem egyetlen érteményt jellemeztek. Ha veszünk egy kellően részletes magyar értelmező szótárt (például a Czuczor-Fogarasi szótárt), tüzetesen átnézzük és rendszerezzük az összes olyan szót, amelynek gyökében – vagyis nagyjából az első szótagjában – <em><strong>R</strong></em> szerepel, akkor az alábbi nagyobb jelentésköröket különböztethetjük meg:</p>
<ul>
<li><a target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi"><span style="color: #cc0000;"><strong>erő:</strong></span></a><em> fé<strong>r</strong>fiasság, ta<strong>r</strong>tás, nye<strong>r</strong>sség, du<strong>r</strong>vaság, u<strong>r</strong>alom, <strong>r</strong>end</em> <em>stb.</em></li>
<li><a target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj"><span style="color: #cc0000;"><strong>(ki)eredő hatás:</strong></span></a><em> <em><em></em><em>i<strong>r</strong>ányuló</em>,</em> <em><em><em></em>é<strong>r</strong>ő, </em></em></em><em>á<strong>r</strong>adó,<em> </em><strong>r</strong>agyogó, <em><em><em><em>kime<strong>r</strong>edő</em>, kite<strong>r</strong>jedő, <em><em><em>e<strong>r</strong>edmény </em></em></em> </em></em></em> </em><em>stb.</em></li>
<li><a target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2009/08/10/oroz_e_az_oroszlan"><span style="color: #cc0000;"><strong>ártás, részekre bontás:</strong></span></a><em><strong> r</strong>ontás, <strong>r</strong>ombolás</em>, <em><strong>r</strong>agadozó, <strong>r</strong>ész, ma<strong>r</strong>advány, da<strong>r</strong>ab stb</em>.</li>
<li><a target="_self" href="http://szofejto.blog.hu/2009/07/04/borsotol_borsodzik_e_a_hatunk"><span style="color: #cc0000;"><strong>ismétlődés: </strong></span></a><em>fo<strong>r</strong>gás, pö<strong>r</strong>gés, ke<strong>r</strong>ekség, gö<strong>r</strong>gés, <em><strong>r</strong>á<strong>r</strong>akódás, so<strong>r</strong>ozat </em> </em><em>stb.</em></li>
<li><a target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad"><span style="color: #cc0000;"><strong>élénk színhatás:</strong></span></a><em> vö<strong>r</strong>ös, pi<strong>r</strong>os, ba<strong>r</strong>na, <strong>r</strong>ózsa, vé<strong>r</strong></em><em>, pí<strong>r </strong></em><em>stb.</em></li>
<li><a target="_blank" href="http://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta"><span style="color: #cc0000;"><strong>tűz, égés:</strong></span></a><em> pa<strong>r</strong>ázs, pe<strong>r</strong>zselés, zsa<strong>r</strong>átnok, ko<strong>r</strong>om, </em><em>ge<strong>r</strong>jedés, </em><em>pá<strong>r</strong>a, fo<strong>rr</strong>óság</em><em> stb.</em></li>
</ul>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F17%2Faz_r_gyokhang_lenyegisege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F17%2Faz_r_gyokhang_lenyegisege%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F07%2F17%2Faz_r_gyokhang_lenyegisege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az R hang lényegisége (I. rész)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/07/17/az_r_gyokhang_lenyegisege#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1299407" border="0" /></a><br /></p>
r
írásjelek
rovás
hangtan
lényegiség
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
https://m.blog.hu/sz/szofejto/image/R-irasvaltozatok.png
https://szofejto.blog.hu/2012/04/24/s_kialtott_az_olyv_olj
S kiáltott az ölyv: Ölj!
2012-04-24T21:18:00+02:00
2012-04-24T21:18:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/turul.png" alt="" />Legtöbb madárnevünk egyértelműen hangutánzó, hangfestő eredetű (az állat sajátos hangjából fakadóan, például <strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em>cinege</em></span></strong>,<strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em> héja</em></span></strong>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>gyurgyalag</em></strong></span>,<span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em> szajkó</em></strong></span> stb.), esetleg népetimológiai „továbbköltésekkel” (pl. <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>nyitnikék</em></strong></span>), mások többnyire valamely küllembeli (szín, alak, tollazat, pl. <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>zöldike</em></strong></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>vörösbegy</em></strong></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>keresztcsőrű</em></strong></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>sarlósfecske</em></strong></span>) vagy viselkedésbeli (rendszerint a lény táplálkozásához vagy szélesb értelemben vett életmódjához kötődő, pl. <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>egerészölyv</strong></em></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>halászsas</strong></em></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>búvár</em></strong></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>kőforgató</strong></em></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><strong><em>légykapó</em></strong></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>meggyvágó</strong></em></span>, <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>sárjáró</strong></em></span>) tulajdonságra utalnak. A nemrégiben megjelent Jakabb Oszkár <em><a href="http://www.nyest.hu/hirek/az-allatorvosi-kerecsen">Madárnévkalauz</a> </em>c. művében bőségesen találunk szófejtéseket a Kárpát-medence szárnyas lényeiről. Néhány, kifejezetten ősi néphonos madárnév eredetének kérdéseire azonban nem tér ki, például a <strong>gém </strong>(bár a <em>gémeskút</em>tal való kapcsolatát megemlíti), a <strong>gólya</strong>, a <strong>sólyom</strong>, a <strong>keselyű </strong>vagy pedig a <strong>sas</strong> (amelyet a perzsa uralkodói címet kifejező <em>sah </em>szóból eredeztet, Sára Péter nyomán), ahol a hangutánzó eredet nem merül fel.</p> <p style="text-align: justify;">Jelen cikkben ezt kívánnám pótolni néhány megfigyeléssel, véleménnyel a szavakat alkotó hangzók természeti okait kutatva. Talán ezzel némileg fel is rázom a blogot szendergéséből. Mondabeli madarunk, a <strong>turul </strong>nevéről is szót ejtek, elhelyezve őt a magyar kifejezéseknél észlelt csodálatos rendszerben.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2012/04/24/s_kialtott_az_olyv_olj">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F04%2F24%2Fs_kialtott_az_olyv_olj%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F04%2F24%2Fs_kialtott_az_olyv_olj%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2012%2F04%2F24%2Fs_kialtott_az_olyv_olj%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=S kiáltott az ölyv: Ölj!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2012/04/24/s_kialtott_az_olyv_olj#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/4471594" border="0" /></a><br /></p>
b
g
ny
s
állatok
ly
hangtan
népetimológia
mondavilág
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/turul.png
https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon
Bakonyi-e a bacon?
2010-10-19T06:35:00+02:00
2010-10-19T06:35:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:XN_Autumn_Beech_Forest_508.jpg" title="By Guido Gerding [GFDL (www.gnu.org/copyleft/fdl.html)], via Wikimedia Commons"><img width="300" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/XN_Autumn_Beech_Forest_508.jpg/800px-XN_Autumn_Beech_Forest_508.jpg" alt="XN Autumn Beech Forest 508" /></a>Népszerű – ám általában semmilyen hiteles forrással alá nem támasztott – elképzelés, hogy az angol <em><strong>bacon</strong></em> eredetileg a magyar <em><strong>bakonyi szalonna</strong></em> lenne. Nos, ma már szemmel láthatóan nincs közük egymáshoz azon kívül, hogy mindkettő disznóból származik és tartalmaz zsíros részt. A bacont Amerikában szinte mindig füstölik, és <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:RawBacon.JPG"> hasaalja-szalonnából (pork belly)</a> készítik, míg Nagy-Britanniában és Európában leginkább <a href="http://4.bp.blogspot.com/_8bNiEFs_Y8g/TGKItkTV3cI/AAAAAAAAAgg/c5ibTJLDbms/s1600/IMGP0857.JPG">oldalszalonnából (side, flitch)</a>, hátszalonnából (fatback) vagy húsosabb <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bacon.JPG">hátszínből (loin)</a> készítik és ritkán füstölik. A reklámokban és a filmekben rendszerint a kiváló zsír-hús arányú, <a href="http://www.bestweekever.tv/bwe/images/2010/07/bacon2.jpg">jellegzetesen csíkos darabokat</a> mutogatják. <br /> Mi magyarok is készítünk húsos szalonnákat. A hátszínből való ún. <em>back bacon</em>re talán a legjobban az <em><strong><a href="http://www.zadorhus.hu/slides/fullsize/24.jpg">angolszalonna</a> </strong></em>vagy (ennek a már megfüstölt és szeletelt változataként) <em><strong>baconszalonna</strong></em> néven illetett, a háti húsos résszel (karaj) együtt bontott zsírétkünk hasonlít. Az oldalassal együtt leválasztott rész sóval és füstölve tartósítva <a href="http://www.zadorhus.hu/slides/fullsize/30.jpg"><em><strong>kolozsvári szalonna</strong></em></a>ként kapható, amely megfőzve <a href="http://www.zadorhus.hu/slides/fullsize/18.jpg"><strong><em>császárszalonna</em></strong></a> lesz. Igazából ezek egyike sem ugyanaz, mint az angol bacon, csak többé-kevésbé hasonlítanak hozzá. Vajon van-e köze a bacon teuton/germán ősének a bakonyi bükkösök makkon nevelt ősi magyar sertésfajtájához, esetleg közösek-e a gyökereik? Ennek igyekszünk utánajárni...</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F10%2F19%2Fbakonyi_e_a_bacon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F10%2F19%2Fbakonyi_e_a_bacon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F10%2F19%2Fbakonyi_e_a_bacon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bakonyi-e a bacon?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/2372036" border="0" /></a><br /></p>
b
magyar
k
g
növények
m
állatok
ételek
helységnevek
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/XN_Autumn_Beech_Forest_508.jpg/800px-XN_Autumn_Beech_Forest_508.jpg
https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka
Raci-e a racka?
2010-06-21T23:07:00+02:00
2010-06-21T23:07:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/racka.jpg" style="width: 295px; height: 391px;" alt="" />Ősi magyar állatfajtánk elnevezése első látásra némi gondot okozott, amikor megpróbáltam megtalálni a helyét az <em><strong>R</strong></em>-kezdetű szavak hálózatában. Az MTESz és Zaicz álláspontja a <em><strong>racka </strong></em>elnevezéssel kapcsolatosan nem mentes kétségektől, de valószínűsíthetően magyar fejleménynek tartja, nyelvjárási és állattenyésztési szóként jegyzi. Legkorábbi feljegyzését egy német szövegből idézi <span style="color: rgb(204, 0, 0);">(1799: <em>racsco</em>)</span>, és kapcsolatba hozza más tájnyelvi szavakkal (<strong><em>raci</em></strong>, <em><strong>raca</strong></em>, <em><strong>racó</strong></em>). A Magyar Néprajz (2001), <a href="http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-juhfajtak-081201">Juhtartás</a> c. fejezete így szól a név eredetéről:</p> <blockquote> <p style="text-align: justify;">„A <em>rackajuh </em>(<em>magyar racka, hortobágyi racka</em>) kevert gyapjas, hosszúfarkú (24 csigolya) parlagi juh. [...] A <em>racka </em>szó nyelvünkben meglehetősen későn, csak a 18. század végén jelent meg. Úgy tűnik, hogy a régi fajtának csak a <em>merinó birkák</em> érkezése után adtak nevet. (A szót a nyelvtudomány magyar fejleménynek tartja - TESz).”</p> </blockquote> <a href="https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F06%2F21%2Fraci_e_a_racka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F06%2F21%2Fraci_e_a_racka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F06%2F21%2Fraci_e_a_racka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Raci-e a racka?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2010/06/21/raci_e_a_racka#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1870433" border="0" /></a><br /></p>
magyar
c
r
színek
k
cs
t
z
sz
állatok
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/racka.jpg
https://szofejto.blog.hu/2010/03/21/hova_vezet_a_rezsut
Hova vezet a rézsút?
2010-03-21T21:33:00+01:00
2010-03-21T21:33:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img alt="J. Dorman Steele, Fourteen Weeks in Natural Philosophy, New York, A. S. Barnes, 1869), pp 93-94" style="width: 383px; height: 276px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/inclined_plane.jpg" />Evés közben jön meg az étvágy – szokás mondani. Én is az <em><strong>R</strong></em> hangokról szóló „nagy öszefoglaló cikksorozatot” írogatva jutottam oda mégis, hogy előbb egy kisebb cikket közöljek, a későbbi rövid magyarázataim is remélhetően világosabbá válnak ezáltal. Egy szónak ugyanis nehezen találtam a helyét a gyökhangok és jelentéskörök szerint alakult csoportokban, így alaposabban utánanéztem. Nem lepett meg, hogy ez is az ismeretlen és bizonytalan eredetűek árvaházában kallódik.</p><p style="text-align: justify;">A <em><strong>rézsút </strong></em>szavunkkal találkozván könnyen ösvényfélére, pályára gondolhatunk az szóvégi <em><strong>-út</strong></em> miatt és a járással, haladással kapcsolatos jelentésköréből kifolyólag. Ez azonban csak népetimológia. Eredetileg magas hangrendű rag járult a magas hangrendű tőhoz, de ettől némely tájakon eltértek, és kialakult az <em><strong>-ut</strong></em>, <strong><em>-utt</em></strong>, illetve megnyúlt változatban az <em><strong>-út</strong></em> rag, ami valójában nem az <em><strong>út</strong></em> szavunkat takarja, hanem pusztán helyhatározó rag. Az <em>-att, -ett, -ott, -ött, -ütt</em> ragok édestestvére, amelyeket a <em><strong>t</strong></em>árgyat (vagyis célt, célpontot; v.ö. angol <em>target</em>) vagy <strong><em>t</em></strong>ávoli helyet kijelölő <strong><em>T</em></strong> gyökhangunkból képeztek. Az idők során különféle, módot illetve helyet kifejező toldalékok tapadtak az <b>– </b>MTESz és Zaicz szótárában is <b>– </b>ismeretlen eredetűnek tartott <strong><em>rés</em></strong>, illetve később <em><strong>rézs </strong></em>alakban előforduló alapszóhoz:</p> <p style="text-align: justify;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><small>(1759) <em><strong>résőtt</strong></em>, (1786) <em><strong>résott</strong></em>, (1791) <em><strong>rézsut </strong></em>v. <em><strong>résútosan</strong></em>, (1792) <em><strong>rézsutt </strong></em>v. <em><strong>rézsent</strong></em>, (1793) <em><strong>résultosan</strong></em>, (1796) <em><strong>rézsünt </strong></em>v. <em><strong>rézsént</strong></em>, (1800) <strong><em>rézsült</em></strong>, (1808) <strong><em>résútt</em></strong>, (1810) <em><strong>rézsütt</strong></em>, (1822) <em><strong>résünt</strong></em>, (1835) <em><strong> rézsint </strong></em>v. <strong><em>rézsünt</em></strong>, (1837) <em><strong>rézsútt</strong></em>, (1838) <em><strong>rézsút </strong></em>v. <strong><em>rizsótt</em></strong>, (1846) <em><strong> rézsuntos </strong></em>(1856) <strong><em>rézsúnt</em></strong>, (1882) <strong><em>rézsont</em></strong>, (1892) <strong><em>rézsűt </em></strong>v. <strong><em>rizsott </em></strong>v. <em><strong>rezsünt </strong></em>v. <strong><em>rézsint </em></strong>v. <em><strong>rizsót </strong></em>v. <em><strong>rőzsünt </strong></em>[keresztirányba, ferdén (haladás); a fő útról kitérő oldalas, ferde, mellékes út; v.ö. német <em> schräg</em>], <em><strong>rézsű </strong></em>[út melletti oldalfal, mesterséges földfeltöltések lejtős oldala (a lejtő szintén rézsútos, ferde)], (1780) <em><strong>rézsül </strong></em>[1. rézsútos lesz; 2. rézsútosan], (1802) <em><strong>rézsun </strong></em>v. <em><strong>rézson </strong></em>[rézsútosan];</small></span></p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2010/03/21/hova_vezet_a_rezsut">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F03%2F21%2Fhova_vezet_a_rezsut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F03%2F21%2Fhova_vezet_a_rezsut%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2010%2F03%2F21%2Fhova_vezet_a_rezsut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hova vezet a rézsút?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2010/03/21/hova_vezet_a_rezsut#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1855117" border="0" /></a><br /></p>
r
s
zs
népetimológia
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/inclined_plane.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta
Rándul-e a rántotta?
2009-12-04T17:50:00+01:00
2009-12-04T17:50:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img longdesc="http://www.fozniakarok.hu/suritesi_eljarasok_rantas_habaras_lisztszoras" alt="rántás" style="width: 338px; height: 257px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/rantas.jpg" />Úgy tartják, a <strong><em>rántott</em></strong> ételek és a <strong><em>rántotta </em></strong>elnevezése azon alapul, ahogy a lisztes-zsiradékos <strong><em>rántás </em></strong>sütés közben összesűrűsödik, „összerándul”. Ez azonban csak népetimológia, bár minden bizonnyal ez az összefüggés adta alapját a szóbelseji <strong><em>N</em></strong> járulékhang betoldásának. Nagy mértékben tehetett hozzá a <em>Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek</em> (1893) című művének 106. oldalán említett, feltehetően a XVI-XVII. századból eredő halsütési útmutatás is:</p> <blockquote> <p style="text-align: justify;">„gyakran az szító vason <em>megrántogasd</em>, hogy meg ne ragadjon”</p> </blockquote> <p style="text-align: justify;">Sőt, egyes tájakon később a <strong><em>rándul </em></strong>igénk is felvette a „sül , pörkölődik” jelentést (lásd: <a href="http://mek.oszk.hu/07000/07025/index.phtml">Magyar Tájszótár</a>). A <em><strong>ránt </strong></em>ige <em>süt </em>értelemben való használatára legkorábbról 1533-ból való írásemlékünk, de csak a XVII.-XVIII. században vált általánossá a használata. Eredetileg <em><strong>rát </strong></em>alakban létezett, amiről tanúskodik az <em><strong>ratoth </strong></em>(1430 k.), <strong><em>ratottath</em></strong> (1577 k.), <strong><em>rattom </em></strong>(1604), <em><strong>ráttott </strong></em>v. <strong><em>rátott </em></strong>(1708) szóalak számos tájnyelvi szó mellett. Látható, hogy a <em><strong>ránt </strong></em>változat megjelenésével nem szűnt meg a régi alak, sőt a székelyeknél mind a mai napig elterjettebb a régi.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F12%2F04%2Frandul_e_a_rantotta%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F12%2F04%2Frandul_e_a_rantotta%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F12%2F04%2Frandul_e_a_rantotta%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rándul-e a rántotta?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/12/04/randul_e_a_rantotta#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1568754" border="0" /></a><br /></p>
r
t
sz
s
ételek
zs
népetimológia
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/rantas.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/11/29/pirosan_perzselo_parazs
Pirosan perzselő parázs
2009-11-29T22:00:00+01:00
2009-11-29T22:00:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/parazs.jpg" style="width: 360px; height: 270px;" alt="" />Nyelvtudósok a világ minden táján felfedezték, hogy a sütés, égés, izzás és más tűzzel kapcsolatos kifejezések rendkívüli gyakorisággal fordulnak elő hasonló szóalakkal, és természeti hangutánzóként határozzák meg szócsaládjaikat. Az átfogó etimológiai szótáraink (CzF, MTESz, Zaicz) egyetértenek ebben. Ugyanazon a bolygón élünk, ugyanazt a természetet utánozták őseink a szóalkotásnál, ennélfogva nem csoda, hogy a világon hivatalos rokonsági kapcsolatban nem lévő nyelvekben azonos vagy közvetlen rokon gyökhangokkal találunk ilyen szavakat. Cikksorozatunkban a vö<strong><em>r</em></strong>öslő, <strong><em>r</em></strong>agyogó, <strong><em>r</em></strong>ikító, á<em><strong>r</strong></em>adó érteményt tükröző szavakban már rávilágítottunk a központi <em><strong>R</strong></em> gyökhangra, méghozzá kezdő hangként gyakran a <em><strong>P</strong></em> vagy a közvetlen rokonságából (<strong><em>B</em></strong>, <strong><em>F</em></strong>, <em><strong>V</strong></em>, <em><strong>M</strong></em>) kikerülő hanggal találkoztunk. Nem nehéz felismerni, hogy ezek a tulajdonságok a tűzre, hőre, égésre is igazak. Fo<strong><em>rr</em></strong>ás, pe<strong><em>r</em></strong>zselés közben a <em><strong>r</strong></em>ezgés gyo<em><strong>r</strong></em>sul, a hő élénkebb á<strong><em>r</em></strong>amlásra készteti a részecskéket, a felhevült dolgok vö<strong><em>r</em></strong>ösen <strong><em>r</em></strong>agyognak vagy ba<em><strong>r</strong></em>nává pi<em><strong>r</strong></em>ulnak. Jelen cikkben számos példát mutatunk be erre különféle nyelvekben <span id="main" style="visibility: visible;"><span id="search" style="visibility: visible;">–</span></span> persze a teljesség igénye nélkül, oly sok a példa. Emellett összefoglaljuk a vonatkozó magyar gyököket is.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/29/pirosan_perzselo_parazs">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F29%2Fpirosan_perzselo_parazs%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F29%2Fpirosan_perzselo_parazs%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F29%2Fpirosan_perzselo_parazs%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Pirosan perzselő parázs"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/29/pirosan_perzselo_parazs#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1523973" border="0" /></a><br /></p>
b
r
színek
p
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/parazs.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/11/20/vert_ontottak_az_ejjel
...vért ontottak az éjjel
2009-11-20T21:47:00+01:00
2009-11-20T21:47:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img alt="" style="width: 359px; height: 230px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/versejt.jpg" /><a href="http://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad">Előző cikkünkben</a> említettük, hogy a magyar <strong><em>veres</em></strong>, <em><strong>vörös </strong></em>szót a finnugor korinak tartott vérből vezetik le. Noha számos nyelvben megvan ez a magától értetődő kapcsolat az éltető testnedvet és a vörösességet kifejező szavak gyökei közt, de vajon a finnugor nyelveknél is igaz ez? Nézzük a <strong><em>vér </em></strong>szóalakjait:</p> <p style="text-align: justify;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><small>számi/lapp <strong><em>vârrâ </em></strong>v. <strong><em>varra </em></strong>v. <strong><em>varr </em></strong>v. <em><strong>vørr </strong></em>[vér], finn <strong><em>veri </em></strong>[vér], <em><strong>veres </strong></em>[friss, új, fiatal], <em><strong>verevä </strong></em>[véres; friss, élettelteli; szép]; észt <em><strong>veri </strong></em>[vér; vérmérséklet, természet; rokon], mordvin <em><strong>ẃer </strong></em>v. <em><strong>ẃäŕ </strong></em>v. <em><strong>ẃär</strong></em>, mari/cseremisz <strong><em>wər </em></strong>v. <strong><em>wür</em></strong>, udmurt/votják <em><strong>vur </strong></em>v. <strong><em>ver </em></strong>v. <strong><em>vir</em></strong>, komi/zürjén <em><strong>vir</strong></em>, hanti/osztják <strong><em>wěr </em></strong>v. <em><strong>wur</strong></em>, manysi/vogul <em><strong>üwr </strong></em>v. <strong><em>wür </em></strong>v. <strong><em>wiɣr </em></strong>[vér];</small></span></p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/20/vert_ontottak_az_ejjel">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F20%2Fvert_ontottak_az_ejjel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F20%2Fvert_ontottak_az_ejjel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F20%2Fvert_ontottak_az_ejjel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=...vért ontottak az éjjel"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/20/vert_ontottak_az_ejjel#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1491865" border="0" /></a><br /></p>
b
r
színek
p
k
növények
v
m
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/versejt.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad
Vörös nap virrad...
2009-11-14T08:00:00+01:00
2009-11-14T08:00:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/Sunrise_in_Constanta,Romania.jpg" longdesc="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sunrise_in_Constanta,Romania.JPG" alt="A red sunrise over the Black Sea. Photo by Moise Nicu, 2008-02-18" />A színek elvont fogalmak, s általában valamely konkrét dolog jellegzetes tulajdonságáról kapták nevüket. A címadó szín esetén leggyakrabban a Nap, a tűz vagy a vér vöröse adja az alapot a különféle népeknél, bár olykor egy-egy, színében jellegzetes növény vagy állat elnevezéséből is kiindulhatnak az árnyalatok nevei. Nyelvtudósaink a magyar <strong><em>vörös</em></strong> szót <span style="color: rgb(204, 0, 0);">(hely- és személynevekben 1121: <strong><em>Weruss</em></strong>; 1121/1420: <em><strong>Weres</strong></em>; 1227: <strong><em>Werus</em></strong>; 1231: <strong><em>Wyrus</em></strong>; 1311: <strong><em>Weurus</em></strong>; 1392: <em><strong>Würusch</strong></em>) </span>a finnugor kori ősi örökségnek tartott <em><strong>vér</strong></em>rel hozzák kapcsolatba <span style="color: rgb(204, 0, 0);">(1138/1329: <strong><em>vír</em></strong>; 1300 k.: <strong><em>wir</em></strong>; 1372 u./1448 k.: <strong><em>veer</em></strong>, <em><strong>vÿer</strong></em>; 1416 u./1450 k.: <em><strong>vér</strong></em>)</span>. Úgy vélem, a szó szorosan kapcsolódik a <strong><em>virradat</em></strong> és a<strong><em> verőfény </em></strong>vöröses ragyogásához is, ugyanis azonosak a gyökhangi mássalhangzók (<em><strong>V</strong></em>+<em><strong>R</strong></em>) <b>– </b>lásd még <strong><em>virág</em></strong>, <em><strong>virul </strong></em>stb. világosságot kifejező szavainkat (ezeket ősmagyar korinak tartják, amelyek a finnugor korinak tartott hangfestő <em>világ</em>, <em>villan </em>stb. kifejezésekből fakadnak). <br /> A következőkben igyekszem bemutatni az <strong><em>R</em></strong> gyökhangnak a finnugor nyelvi területeken jócskán túlterjedő, nyelveken átívelő jelenlétét mind a <strong><em>vörösesség</em></strong>, mind a <em><strong>világosság </strong></em>alapjelentést őrző kifejezéseknél. Egyébként a <em><strong>virrad </strong></em>szó régi alakjai igen hasonlatosak a <em><strong>vér</strong></em> régi alakjaihoz <span style="color: rgb(204, 0, 0);">(1372 u./1448 k.: <em><strong>vÿradolan</strong></em>; 1506: <strong><em>verrad</em></strong>; 1526: <strong><em>wyrrattanak </em></strong>(=virrasztanak); 1533: <em><strong>verad</strong></em>; 1608: <em><strong>Vérrataig</strong></em>; 1815: <em><strong>Virhad</strong></em>; 1838: <strong><em>Virjad</em></strong>; 1863: <strong><em>virnyad</em></strong>, <em><strong>vërad</strong></em>, <em><strong>vérad</strong></em>, <em><strong>vërrad</strong></em>, <strong><em>virjadik</em></strong>; <em><strong>vërraszt</strong></em>, <em><strong>vërnyaszt</strong></em>)</span> <b>–</b> amely tény csak erősíti a köztük fennálló rokonságot.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F14%2Fvoros_nap_virrad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F14%2Fvoros_nap_virrad%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F11%2F14%2Fvoros_nap_virrad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vörös nap virrad..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/11/14/voros_nap_virrad#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1491721" border="0" /></a><br /></p>
d
r
színek
g
gy
néphit
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/Sunrise_in_Constanta,Romania.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi
Fél-e a férfi?
2009-10-27T20:23:00+01:00
2009-10-27T20:23:00+01:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img alt="" style="width: 238px; height: 451px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/Michelangelo_Davidja.jpg" />A <strong><em>felebarát </em></strong>[embertárs, barát, rokon], <em><strong>feleség </strong></em>[női házastárs] szavainkban a <em><strong>FÉL </strong></em>[két vagy több részre osztott egésznek egyik része] gyök található meg. Ebből kiindulva egyes nyelvészkedők körében tartja magát a nézet, hogy a <em><strong>férfi</strong></em>, <strong><em>férj </em></strong>szavaink <em><strong>FÉR </strong></em>gyöke is tulajdonképpen ebből származik (<em><strong>L</strong></em> > <em><strong>R</strong></em> hangváltással), ezzel mutatva rá arra az összefüggésre, hogy a férfi csak a nővel együtt egész, önmagában csak <strong><em>fél</em></strong>. Nos, ez a vélekedés bár igazán romantikus, nyelvi szinten gyenge alapokon áll. A <em>férj-feleség</em> esetén még talán-talán megállná a helyét, de mi a helyzet a <em>férfi-nő</em>, <em>úr-asszony</em> szópárokkal? Ezeknél hol a női fél? Bár a <em><strong>férfi </strong></em>tényleg összetett szó, amelynek második tagja a <strong><em>fi(ú)</em></strong>, az első tagja azonban mindig is <strong><em>R</em></strong> gyökhanggal szerepelt <span style="color: #cc0000;">(1395: <strong><em>fier fíw</em></strong>; 1416: <em><strong>firfiu</strong></em>; 1448: <em><strong>ferfyw</strong></em>)</span>, ahogyan a <strong><em>férj </em></strong>szavunkban is <span style="color: #cc0000;">(1395: <strong><em>ferÿ</em></strong>; 1416 u./1466: <em><strong>fér</strong></em>; 1490: <em><strong>firy</strong></em>; 1518-23: <strong><em>fÿr</em></strong>)</span>.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha megvizsgáljuk más nyelvek azonos jelentésű szavait, hamar belátható, hogy szinte valamennyinél szerepel az <strong><em>R</em></strong> gyökhang. Sokszor az <strong><em>F</em></strong> gyökhanggal egyező vagy rokon gyökhangra (<strong><em>V</em></strong>, <em><strong>M</strong></em>, <em><strong>P</strong></em>, <strong><em>B</em></strong>,<strong><em> MB</em></strong>) bukkanunk az <em><strong>R</strong></em> társhangjaként <b>–</b> de legalább ennyiszer el is marad, hangsúlyozva az <em><strong>R</strong></em> központi szerepét.</p>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F27%2Ffel_e_a_ferfi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F27%2Ffel_e_a_ferfi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F27%2Ffel_e_a_ferfi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fél-e a férfi?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/27/fel_e_a_ferfi#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1411336" border="0" /></a><br /></p>
b
család
r
p
v
m
f
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/Michelangelo_Davidja.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/10/17/sutnivalo_e_a_suldo
Sütnivaló-e a süldő?
2009-10-17T16:00:00+02:00
2009-10-17T16:00:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;">Elterjedt az a vélekedés, hogy a fiatalokat illető <strong><em>süldő </em></strong>elnevezés alapvetően sütésre alkalmas, sütésre megérett disznót takar <b>–</b> hasonlóan a <strong><em>bakfis</em></strong>hoz, amiről ha más nem, Jókai Mór <a href="http://mek.niif.hu/00800/00829/html/jokai7.htm">regénye</a> óta tudjuk, hogy n<img alt="" style="width: 332px; height: 346px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/malac.jpg" />émet átvétel. Igen fiatal, mérete miatt inkább csak sütésre (főzésre már nem) alkalmas halat jelent (<strong><em>Backfisch</em></strong>). <a href="http://de.wikipedia.org/wiki/Backfisch_(Fischfang)">Írják még</a>, hogy távolabbról az angolból eredhet (<strong><em>backfish</em></strong>), első fele a <strong><em>back </em></strong>[vissza] szóra utal, mert kicsi mérete miatt sokszor visszadobják az ilyen halakat a vízbe, nem tudván értékesíteni. Később a „serdülő, de még éretlen” alapérteményét megragadva fiatal lányokra kezdték alkalmazni, amely jelentésben a magyar is átvette a kifejezést.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><em>Süldő</em></strong>nek a <a href="http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/067/pc006761.html#10">Pallas Nagylexikon</a> (1893-87) szerint hat hónapos kortól, a <a href="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1606.html">Magyar Néprajzi Lexikon</a> (1977) szerint legfeljebb egy éves korig neveztetik a sertés. Használják még fiatal nyulakra is, de elsősorban sertésekre. A <a href="http://osnyelv.hu/czuczor/s.html">Czuczor-Fogarasi szótár</a> (1862-74) felhozza a tájnyelvi <strong><em>süjdő</em></strong> változatot, sőt, alapalakként a <em><strong>sűdő </strong></em>szóalakot állítja be (<em>sűdő malacz</em>,<em> sűdő nyúl</em>). Továbbá említi, hogy mondják még ezen kívül, átvitt értelemben, széles körben mindenféle újoncra, növendékre, fiatalra: <em>sűdő diák, sűdő katóna, sűdő pap, sűdő prókátor; sűdő legény, sűdő leány</em>.</p>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/17/sutnivalo_e_a_suldo">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F17%2Fsutnivalo_e_a_suldo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F17%2Fsutnivalo_e_a_suldo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F17%2Fsutnivalo_e_a_suldo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sütnivaló-e a süldő?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/17/sutnivalo_e_a_suldo#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1443888" border="0" /></a><br /></p>
s
állatok
népetimológia
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/malac.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo
Hányja-e a havat a hóhányó?
2009-10-12T08:30:00+02:00
2009-10-12T08:30:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/surprise.jpg" style="width: 251px; height: 360px;" alt="" />Amíg a fő szálat kutatom tovább, néhány népetimológiai szüleményt mutatok be röviden. Igyekszem itt is visszavezetni a szavakat a hangutánzó lényegiségig.</p><p style="text-align: justify;">A magyar <em><strong>hóhányó</strong></em> kifejezést 1946-tól adatolhatóan megbízhatatlan, csaló, hazug emberekre is alkalmazzák, nem csak hólapátolással foglalkozókra. Zaicz Gábor szótára vitatott eredetűként említi, mert a németben is megvan a <em>Schneeschaufer </em>[fehérneműtolvaj; szó szerint: hólapátoló]. A származtatási bizonytalanság azonban alaptalan, mert a német kifejezés igen szűk, sajátos jelentést fed le, ezzel szemben a magyar szó jelentésbővítménye pedig teljesen egyezik a cigány <em><strong>xoxamno </strong></em>(<em>hohámnyo</em>) [csaló, hazug] szóéval. Távolabbról egyébként óind eredetű a kifejezés:</p><p style="text-align: justify;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><small>szanszkrit <em><strong>kuh </strong></em>[meglep, meghökkent, ámulatba ejt, szélhámoskodással, ámítással átver] > <em><strong>cah</strong></em> [csal], <em><strong>kuha</strong></em> [szélhámos, csaló], <strong><em>kuhakajJa</em></strong> [csalás, szemfényvesztés], <em><strong>kuhaka </strong></em>v. <em><strong>kahaka </strong></em>[szélhámos, csaló, szemfényvesztő mutatványos, becsapás, szemfényvesztés], <em><strong>kuhana </strong></em>[irigy, álszent; álszenteskedés, irigység];</small></span> <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><small>páli <em><strong>kuha</strong></em> [becsapós, csalfa, hamis], <strong><em>kuhaka </em></strong>[csalfa, becsapós; csalás, becsapás, átverés], <strong><em>kuhanā</em></strong> [becsap, átver, álszenteskedik, rászed], <em><strong>kuheti </strong></em>[becsap]; urdu <strong><em>kuhak </em></strong>[csalás, átverés, megtévesztés, csel]; cigány <em><strong>xoxamno </strong></em>(<em>hohámnyo</em>) [csaló, hazug], <em><strong>xoxel </strong></em>(<em>hohel</em>) [hazudik], <em><strong>xoxavel </strong></em>(<em>hohável</em>) [becsap, rászed, csal, hazudik], <em><strong>xoxajipe</strong></em>, <span style="font-style: italic;"><span style="font-weight: bold;">x</span></span><strong><em>oxanipe </em></strong>(<em>hohájipe</em>, <em>hohánipé</em>) [hazugság], <strong><em>xoxalyipen</em></strong> (<em>hoháljipen</em>) [csalás], <strong><em>xovalyo</em></strong> (<em>hováljó</em>) [csaló]; angolcigány <em><strong>okki</strong></em>, <strong><em>hokka </em></strong>[hazudik], <em><strong>okkapen</strong>,</em> <strong><em>okkipen</em></strong> [becsapás], <em><strong>ukraben</strong></em>,<strong> </strong><strong><em>hoffeno</em></strong>, <em><strong>huffeno </strong></em>[hazug], <em><strong>hokkani </strong></em>[trükk], <strong><em>oxanno</em></strong>, <em><strong>hokkano</strong></em> [hazugság], <em><strong>okrabens</strong></em>,<em><strong> hokrapens</strong></em>, <em><strong>hokkipens </strong></em>[hazugságok];</small></span></p><p style="text-align: justify;">Eszünkbe juthatnak a magyar <em><strong>kohol </strong></em>[átvitt ért. valótlan, hamis dolgokat, hazugságot kieszel, rosszat tervez] és <strong><em>koholmány </em></strong>[hamis, hazug dolog] kifejezések. Ezek azonban az érc hevítésekor keletkező hangokból, esetleg a hevített érc verésének vastag, tompa hangjától kölcsönzött régi nyelvi <strong><em>koh</em></strong>, <strong><em>kohó</em></strong> [kovácsok, lakatosok érchevítő, -olvasztó tűzhelye] szavunkból erednek, nincs közük a szanszkrit <strong><em>kuh</em></strong> szóhoz.</p><p style="text-align: justify;">Gyöktükrözéssel azonban megkaphatjuk a hangutánzó eredetű <em><strong>HÖK</strong></em> v. <strong><em>HÖKK</em></strong> magyar gyököt, ami alapvetően ijedtségre, de meglepődésre, elképedésre is utal. Használják még <em><strong>hükk</strong></em> [hibázáskor kifejeződő ijedtség, meghökkenés; önállóan főnévként is: <em>Hükköt csinálni</em>.] alakban is. Minden bizonnyal ezt a hangélményt őrzi a szanszkrit <strong><em>kuh</em></strong> gyök is. A <strong><em>H</em></strong> és <strong><em>K</em></strong> gyökhangok együtt szemléletes és természetes módon tükrözik az ijedtségkor, meglepődéskor tapasztalható jelenséget: a le<em><strong>h</strong></em>elet megsza<strong><em>k</em></strong>adását, az ela<em><strong>k</strong></em>adó lélegzetet.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F12%2Fhanyja_e_a_havat_a_hohanyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F12%2Fhanyja_e_a_havat_a_hohanyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F12%2Fhanyja_e_a_havat_a_hohanyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hányja-e a havat a hóhányó?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/12/hanyja_e_a_havat_a_hohanyo#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1440963" border="0" /></a><br /></p>
k
h
népetimológia
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/surprise.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas
Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás
2009-10-10T17:45:00+02:00
2009-10-10T17:45:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img src="http://szofejto.blog.hu/media/image/baby_boy_walking.jpg" alt="" />Zaicz Gábor szótára szerint a <strong><em>jár</em></strong> finnugor kori, de a <strong><em>járom </em></strong>már déli szláv, a <em><strong>gyere</strong></em> pedig ismeretlen eredetű szó. A terjedelmi okokból félbehagyott <a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj">előző cikkünkben</a> elég szerteágazóan tárgyaltuk a származáshoz, teremtéshez, eredményhez, éréshez kötődő gyököket. A példákat megértve világossá válhat, hogy a többek közt <em><strong>gyerek</strong></em> szavunkban kimutatott <strong><em>ÉR</em></strong> gyököt fedezhetjük fel a <strong><em>gyer</em></strong>, <em><strong>gyere</strong></em>, <em><strong>gyersze</strong></em>, <strong><em>gyertek</em></strong>, <em><strong>gyerünk </strong></em>sietősebb haladásra, közeledésre, követésre felszólító igéinkben, illetve régibb, <em><strong>J</strong></em> gyökhangos változataiban (<strong><em>jer</em></strong>,<strong><em> jere</em></strong>,<strong><em> jersze</em></strong>,<strong><em> jerün</em></strong><em><strong>k</strong></em>,<em><strong> jertek</strong></em>) is.</p><p style="text-align: justify;">Ez utóbbi közvetlenebb kapcsolatban áll a <strong><em>JÁR</em></strong> gyökkel, amely gazdag szóbokorral támasztja alá a nála is régebbi ősiségű <strong><em>ÉR</em></strong> gyökkel való rokonságot. A Zaicz-féle szótár az <strong><em>ér</em></strong> kifejezést jelentésenként vizsgálva néhol vitatott, bizonytalan, esetleg török eredetűként, néhol pedig finnugor korból valónak határozza meg. Továbbá, az <a href="http://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj">előző cikkünkhöz</a> kapcsolódóan: a <strong><em>csíra </em></strong>bizonytalan, talán ugor kori, a <strong><em>cserje </em></strong>szerb-horvát, de a <em><strong>csalit</strong></em> már bizonytalan, esetleg török vagy kun. A <strong><em>szár</em></strong> és <em><strong>szőr</strong></em> szót ugor korinak, de a <strong><em>származik</em></strong> alapszavát már bizonytalannak írja, a <em><strong>serte</strong></em> szót pedig vitatott eredetűként tünteti fel.<br /> Nos, reményeim szerint az ilyen bizonytalanságokat, ismeretlenségeket segíthet tisztázni a különféle szavak gyökök és gyökhangok szerinti összekapcsolása. A forrásnyelv meghatározására irányuló, olykor ölre menő vitáknak pedig egy huszárvágással elejét veheti a hangutánzó eredetű alaplényeg kimutatását célzó megközelítés. Így nem az szavak, kifejezések átadása-átvétele áll a középpontban, hanem a különböző népek nyelvében rejlő közös ősi alaplényeg feltárása, ami egymás jobb megértésének kulcsa lehet.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F10%2Fgyere_gyermek_gyarapodj_folytatas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F10%2Fgyere_gyermek_gyarapodj_folytatas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F10%2Fgyere_gyermek_gyarapodj_folytatas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gyere, gyermek, gyarapodj! – folytatás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/10/gyere_gyermek_gyarapodj_folytatas#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1438271" border="0" /></a><br /></p>
r
l
j
gy
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/baby_boy_walking.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj
Gyere, gyermek, gyarapodj!
2009-10-08T13:16:00+02:00
2009-10-08T13:16:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img alt="" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/Views_of_a_Foetus_in_the_Womb_detail.jpg" />Zaicz Gábor etimológiai szótára a <em><strong>gyermek </strong></em>kifejezést és általánosabban használt <em><strong>gyerek </strong></em>változatát tisztázatlan, esetleg bizonytalan módon kimutatható csuvasos típusú jövevényszónak veszi. Mivel gyakran utalunk újszülött utódainkra jövevényként, felmerülhet a kérdés: van-e köze a <em><strong>gyere </strong></em>szavunkhoz? Ezt egyébként ismeretlen eredetűként tünteti fel a szótár – bár megemlíti az eredetibb <strong><em>jerj </em></strong>alakot, mint feltételezhető őst. Lehet-e összefüggés a szótár szerint ugyancsak ismeretlennek tartott, bár erdélyi származást feltételező <em><strong>gyér </strong></em>[ritka, szórványos, kevés, nem sűrű] szavunk és a termetben s erőben nem bővelkedő <em><strong>gyermek </strong></em>fogalma közt? Valóban osztoznak-e ezek hárman a gyökben, ill. gyökhangokban? Kimutatható-e a kapcsolat más, jelentéseiben közel álló, és hasonlóan <em><strong>GY</strong> </em>+ <em><strong>R</strong></em> gyökhangokat tartalmazó szavakkal? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.</p> <a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj">[...] Bővebben!</a>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F08%2Fgyere_gyermek_gyarapodj%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F08%2Fgyere_gyermek_gyarapodj%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F10%2F08%2Fgyere_gyermek_gyarapodj%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gyere, gyermek, gyarapodj!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/10/08/gyere_gyermek_gyarapodj#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1436386" border="0" /></a><br /></p>
b
család
r
g
cs
t
sz
s
j
gy
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/Views_of_a_Foetus_in_the_Womb_detail.jpg
https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/uj_link_forrasok_szotargyujtemenyek
Új link – Források, szótárgyűjtemények
2009-09-27T14:54:00+02:00
2009-09-27T14:54:00+02:00
Olman
https://blog.hu/user/167384
<p style="text-align: justify;"><img style="width: 214px; height: 162px;" src="http://szofejto.blog.hu/media/image/Broad_chain_closeup.jpg" alt="" />Létrehoztam egy külön lapot a blog cikkeihez felhasznált vagy később felhasználásra kerülő forrásoknak (szótárak, adatbázisok, könyvek, weboldalak), amiket nyelvenként és földrajzilag csoportosítva tálaltam. A lista folyamatosan bővül (esetleg átrendeződik), és bármikor elérhető az oldalsó menüből is (az „Ajánlók a kutatáshoz” csoportból). Ha érvénytelen vagy téves hivatkozásra bukkantok, kérlem, feltétlenül jelezzétek! Ajánlások szintén jöhetnek, leginkább online, kereshető szótárak érdekelnének!</p><p><a href="http://szofejto.blog.hu/2009/09/27/forrasok_szotargyujtemenyek"><strong>Források és szótárgyűjtemények</strong></a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F09%2F27%2Fuj_link_forrasok_szotargyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F09%2F27%2Fuj_link_forrasok_szotargyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fszofejto.blog.hu%2F2009%2F09%2F27%2Fuj_link_forrasok_szotargyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Új link – Források, szótárgyűjtemények"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://szofejto.blog.hu/2009/09/27/uj_link_forrasok_szotargyujtemenyek#comments"><img class="item_ctp" src="https://szofejto.blog.hu/rss/image/post/id/1410734" border="0" /></a><br /></p>
0
Szófejtés – ősi hangok nyomában
https://szofejto.blog.hu
http://szofejto.blog.hu/media/image/Broad_chain_closeup.jpg