Az R hang lényegisége II.

Eddigi vizsgálataim során egyes nyelvekben az adott hangzóval előforduló szavaknál, vagy akár hasonló szóalakoknál más jelentésre (is) leltem, mint a magyar szókincs alapján kikövetkeztetett alapértemények. Olykor az írásban azonos jellel jelölt hang ejtése többé-kevésbé eltér, így ezen összefüggés mentén kutattam tovább. Azt tapasztaltam, hogy a korábban feltárt érteményeket kiegészítő vagy azoktól eltérő jelentéshalmazok az adott hang ejtési sajátosságát tükrözték. Feltételezem, hogy az azonosan ejtett hangok esetén nem adódnak új jelentéshalmazok, bár ez inkább csak az emberi nyelvek minden beszédhangján elvégzett alapos vizsgálat után jelenthető ki biztosan. Ugyanakkor e megfigyelés már a kutatás ezen szakaszában is megerősíti azon feltételezett nyelvi-élettani kapcsolat létezését, miszerint a hanghoz kapcsolódó alapvető jelentéskörök (alapértemények) a hangképzéssel szorosan összefüggenek, vélhetően abból is adódnak. Ezt a magyar R hangzónál igazoltam. E jelenség egyetemességének fejtegetésénél a magyar szókincs alapján felismert összefüggésekre és szótárak alapján összegyűjtött szókincsre hagyatkozom.

Az R-hang alapérteményével foglalkozó, összefoglaló cikksorozat első részében a magyar, pergetett R-hang jelentésköreit tártam fel. Most az R-szerű, ún. nyelvpergetős hangok egyéb, sajátos megvalósításairól folytatnám fejtegetéseimet. Háttéranyagul összefoglaltam, hogy alapvetően négy nagyobb csoportba sorolhatjuk ezeket a hangokat.

Pergetett R-hangok

A legelterjettebb a fogmedri pergőhang. Alapérteményei közt feltételezésem szerint nem találni új csoportot, mivel a magyar R hangzónál is az ejtési sajátosságok határozták meg a jelentésköröket. Ezek némi egyszerűsítéssel a következők:

  • erő (uralom, irány, eredés) – a nyelv erőkifejtése és gondosan irányított mozgásából a jelentős hangerőből fakadóan
  • ismétlés (forgás, sorozat) – a ismétlődő zárképzéséből adódó ún. pergőmozgásból fakadóan
  • rázkódás (rontás, rész) – az előző két csoport közös származékaként

Eleddig az ógörög, latin, óizlandi és kecsua szótárak R-kezdetű kifejezéseit böngésztem át, amelyek megerősítették ezen elképzelésemet. E különböző nyelvcsaládokba sorolt nyelvek kellően ősi szókincset nyújtottak, illetve mind ragozó (agglutináló) vagy abból kifejlődött fúziós típusú, így a gyökökhöz hasonló szóalkotási rendszert feltételez – még ha ez olyan tisztán nem is mutatkozik meg, mint a magyarnál. Teljes körű kiértékeléshez természetesen valamennyi olyan ősi, viszonylag bőséges kifejezéshalmazt örökül hagyott nyelv szókincsét érdemes áttanulmányozni, amelyek fogmedri pergőhangot használhattak. Fontos kiválogatni a kivételeket, amelyek lehetnek a forrásnyelvben nem (fogmedri) R-t használó jövevényszavak vagy eredetileg L-szerű hangokkal képzett szóalakokból származó ejtésváltozatok. Az L-en kívül az R-nek nincs más rokona, így a felcserélődés szókezdő hangként nem valószínű – hacsak nem az ótörök Z > R jelenséghez hasonlóról van szó és a régibb szavak a másik hangzó érteményét tükrözik (megjegyzendő, hogy az ótörökben szókezdőként eleve nem volt R, csak jövevényszavakban).

Mivel az erőkifejtés és hangerő tekintetében ugyanazok igazak az egyperdületű érintőhangokra, mint a pergőhangokra, így az erő érteménycsoport szükségszerűen adódik. Ugyan rámutattam, hogy mind az ismétlés, mind a rázkódás kapcsolódik, mondhatni leszármaztatható az erő jelentéskörből, mégis jelentős sajátosságokat tükröz ez a két halmaz. Az ismétlés alapértemény érintőhangok esetén nem magyarázható, hiszen nincs ismételt zár-feloldás, legfeljebb egyszeri érintés történik. A harmadik, rázkódás csoport az erő és az ismétlődés közös származéka, így ez sem feltételezett. Ennek ellenére a legtöbb, elméletileg csupán érintőhangot használó nyelvben kimutathatóak e halmazok is. Véleményem szerint ennek okai a következők lehetnek:

  • a nyelv családfájának gyökerénél eredetileg pergőhangot használtak, az érintőhangok ezek egyszerűsödéseként kialakult ejtésváltozatok;
  • a pergetések száma vita tárgyát képezi több nyelvben, mivel hangsúlyosan vagy érzelmesen ejtve ott is megjelenik a pergőhang, ahol alapvetően érintőhangként tartják számon az R-t.

Persze akadnak olyan nyelvek is, például az albán, baszk vagy a spanyol, ahol ugyanaz a szó belhangként pergőhanggal ejtve egészen más értelmű, mint érintőhanggal ejtve. Elméletileg e nyelvekben az érintőhangos változatoknál a második két jelentéskör hiányát, vagy a pergőhangos változatoknál a második két jelentéskör uralkodó jelenlétét kéne igazolnunk. Például a spanyol caro [drága] és a carro [szekér, kocsi; v.ö. latin carrus (kétkerekű harciszekér)] szópárnál egyértelműen megjelenik az ismétlés, forgás értemény az érintőhangos szóalakkal szemben, illetve a pero [de] és perro [kutya] esetén is magyarázható a jellemzően többször ismételt, gyakori ugatással. A coro [körtánc; v.ö. latin chorus (ua.) < ógörög khorósz (ua.)] és corro [1. kör, gyűrű; 2. futok] esetén mindkétszer megjelenik a körkörösség, ismétlődés, ami az érintőhangos szónál véleményem szerint ógörög örökséggel magyarázható, ami rámutat arra, hogy kivételek esetén a felmenő nyelveket is figyelembe kell venni. A hasonló kifejezéspárok teljes körű összevetése alapos nyelvismeret hiányában nem egyszerű, így a szakértő olvasóközönség segítségét kérném. A következő párokat találtam eddig, az RR-t tartalmazó szavak többsége vagy körkörösségre, ismétlődésre utal, vagy hangsúlyosabban fejezik ki az erőt, erőszakot, rombolást:

ahora [most] - ahorra [szabadítsd fel; v.ö. spanyol ahorrar (felszabadít)], baro [zsozsó (pénz)] - barro [iszap, sár, agyag; v.ö. welsh barros (csalitos)], boro [bór] - borro [bárány, birka], careta [álarc] - carreta [kordély], caro [drága] - carro [szekér, kocsi; v.ö. latin carrus (kétkerekű harciszekér)], cero [semmi, zéró] - cerro [domb, halom, kisebb hegy; állat nyaka; hátgerinc; ], coro [körtánc; v.ö. latin chorus (ua.) < ógörög khorósz (ua.)] - corro [1. kör, gyűrű; 2. futok; v.ö. spanyol correr (fut)], curo [gyógyítok; v.ö. spanyol curar (gyógyít)] - curro [csinos, takaros], coral [korall] - corral [körülkerített udvar állatoknak (pl. akol, marhakarám, baromfiudvar)], derivar [származik] - derribar [ledönt, lerombol], hiero [ártok, bántok; v.ö. spanyol herir (bánt)] - hierro [vas, vashegy, billogvas stb.], jara [kövirózsa] - jarra [korsó, kancsó, köcsög, váza], mira [cél, szándék, elgondolás] - mirra [mirha; v.ö. ógörög, latin myrrha (ua.), akkád murru (ua.)], moro [sötét, fekete; mór] - morro [arc; kerek szikla; gömbölyű vége vminek], para [-nak/-nek; -ra/-re; részére, iránt, gyanánt] - parra [szőlőtő], pera [körte] - perra [nőstény kutya; v.ö. perro], pero [de] - perro [hím kutya], quería [akarok, kívánok; v.ö. spanyol querer (akar)] - querría [akarnék, kívánnék];

Az albánban sajátos módon szókezdőként is megjelenik a kettős R. Az egyetlen R-rel kezdődő szóhalmazzal összevetve megállapítható, hogy az erőszakot és az ismétlődést kifejező szavak leginkább az RR-kezdetűek közt találhatóak meg. A kevés számú kivételnél latin hatás igazolható, és a szókezdő R-t ott is pergőhangként ejtették:

rrahje [harcol], rrëmbej [elrabol, elragad], rrëzim [rázkódik], rrënoj [összeomlik, romba dől]; rritje [gyarapszik, növekszik, erősödik], rreth [kör, karika, gyűrű], rrotë [kerék], rrotulloj [gördül], rruzull [gömb]; DE: ri- [ilyen szókezdettel fiatalság, újítás, visszatérés jelentéskörökre lelni; v.ö. latin re- (újra, vissza)], rënie [összeomlik, esik, csökken; v.ö. albán rrënoj, latin ruina (összerogy, süllyed)], rërë [homok; v.ö. ófrancia rere (elszórt, szórványos), latin rarus (laza, porhanyós)];


A Marshall-szigeteki R- és D-kezdetű szavak áttanulmányozása alapján kijelenthető, hogy a fogaknál ejtett pergőhang is őrzi az R mindhárom alapérteményét, ugyanakkor a fogmedernél/fognál képzett zárhangok (T, D) jelentéskörével is mutat közös tulajdonságokat:

1. (erő, uralom): ertak [érik], bur [éretlen], dāpdep [irányít, ural, kézben tart], deblọk, dibuk [áttör, átjut, áthatol], dejeñ [erős, erőteljes, heves, makacs], irooj [király, törzsfő], jarōb [sürget vhova], mir [piros, vörös (ég, kókuszhéj)], peran [bátor, hősies, rettenthettelen; hangos, zajos], rakim [rombolás, pusztítás, dúlás], ro [haragos, mérges], rom [villan, csillan], romaak [ragyog, fénylik], rorror [üvölt (kutya, szél, szörny)], rūtto [érett, felnőtt, öreg. koros], urur [égő, lobogó tűz, láng; meggyújtott];
2. (ismétlés, forgás): ar [osztály, részleg; mintakép; mintáz, utánoz, majmol] > jar [osztály, csoport, egység, sereg], addeboulul [forog, kavarog, szédül], bar [újra; több; is], da v. dda [vér], du [forr; rohama van; párolódik], idaak [iszik (feltehetően a kortyolás gurgulázó hangja után)], raan [rajta, vminek a tetején];
3. (rázás, rész, rontás): aere [vihar], aire [forgószél], bōrrā [hosszában kettéhasít], iruj [riaszt, megráz, felráz (izgalomba hoz)], kar [karcol, karmol], kor [retteg, rettent, rettegés; roppan; csörög-zörög], ṃọruj [törik, roppan], orā v. worā [fáradt, levert], ōrōr [szálakra hasít; leöl (pl. disznót)], rājet [részekre szakad (elválik), részben], rup [összeroppant], ruprup [összezúz, lerombol; felreped (kikeléskor a tojás)], uror [meggyilkol, meglincsel, megöl], war [meddő, terméketlen], wūdiddid [reng, remeg, rázkódik];

távolodás, eltérés, kiágazás (T): ir [átrendeződött, kificamodott, vmitől eltérő], riab [letagad, hamis], dāpi- v. dipi [tő, alap; törzs] > dāpdep [fatörzs, fatönk; tart, ellentart, megtart, fenntart, visszatart], ra [ág, gally; végtag], számos távolra (vagy harmadik személyre) mutató névmás és mutatószó (aer, er, or, , raṇ, roro stb.)
teltség, teljesedés (D): ār [tüdő], debbōn [debella, nagy, hatalmas], dede [kész, teljes, befejezett], dedek [fejlődés, növekedés, érés], depdep [hatalmas], depiio [egész, tömeg], detta- [nagyság, méret];
társ (T+R): rii- [férj, feleség, hitves], rūturi- [szomszéd; hitves], rejeta- [kiegészítő rész], rājet [félbevág; részben], rājetak [kísér; társ];

Hasonló jellemzőre utalnak más nyelvek is, ahol ilyen hangot használnak, de ennek teljes körű bizonyításához további kutatás szükséges.


Visszahajló nyelvheggyel képzett pergőhang
ot a toda nyelvben jegyeztek fel, bár inkább csak a megelőző hangzónak öblösebb színezetet kölcsönző érintőhangról van itt szó. Részletes toda szótárra eddig nem bukkantam, így az ejtési sajátosságokat az érteményekkel nem állt módomban összevetni. Mivel a szanszkrit R-szerű hangzókat is eredetileg ilyennek tartják, és ehhez kellően bőséges szókincs áll rendelkezésre, ezzel kapcsolatban lehet vizsgálódni. A Monier Williams szanszkrit szótárban az R () magánhangzó bejegyzésénél a következő jelentéseket olvashatjuk:

nevetés, rágalom kifejezésére szolgál; előrehalad, megy, feltör, felfelé vagy vmi felé igyekszik, találkozik, elér vmihez v. vmit, odaér, vmi (eset) éri, kiemelkedik, felgerjed, gerjeszt, mozgásba lendít, felemeli a hangját, támad, árt, sért, ver, betör, rátör, lerombol, tönkretesz, átszúr, beszúr, kizsákmányol, ráront, rohamoz, rögzít, megerősít, ráirányul, ráfordul, kitár, feltár; ad, adakozik, átad, kiad, megad, visszaad, helyreállít

Az előbbi hosszan ejtett változata, az RR hang (dévanágari jele az előzőhöz képest egy kis farkincában különbözik: ) erőteljesebb, hirtelenebb megnyilvánulást szolgál:

rémület, szemrehányás kifejezésére szolgál, jelentéskörei a mozgás, haladás, hárítás, emlékezés;

Noha a szanszkrit R hang képzési módját illetően nem egyezik meg a magyar R gyökhanggal, alapvető jelentéskörét tekintve teljesen lefedi, illetve újabb jelentéshalmazokkal egészíti ki azt. Korábbi cikkekben felsorolt szanszkrit és dravida nyelvi példák megerősítik ezt nemcsak az előbbi, hanem az r () hangzóra vonatkozóan is.
Ejtési sajátossága közé tartozik, hogy a száj legmagasabb pontjával képez rövid zárat – ún. múrdhanjaként ejtik –, amit a felfelé törekvés, kiemelkedés jelentéskör tükröz. A visszahajló nyelvhegy erőteljesebb pergetést tesz lehetővé, amit az erővel és erőszakkal kapcsolatos szavak világosan szemléltet, továbbá a retroflex jelleg megmutatkozik a visszaállítás, visszaadás, meghajlás, megadás alapérteményben. Ismétlésre, forgásra kevés példát találunk.


Az ínycsapi pergőhang egy viszonylag kései – és tiszta formában igen kevés helyen fennmaradt – módosulás, legtöbbször pusztán nyelvjárási jelenség és többnyire kimutatható, hogy korábban fogmedri pergőhangot használtak. Jelentésmegkülönböztető szerep, új érteménycsoport tehát nem feltételezhető itt.

R-szerű közelítőhangok

Fogmedri közelítőhangként való ejtése az angol és feröeri nyelven kívül csupán egyes nyelvjárásokra szorítkozik vagy épp a hagyományos /r/ fogmedernél pergetett R ejtésváltozataként alkalmazzák bizonyos nyelvi körülmények során. Az angolban és a feröeriben pedig nyelvtörténeti kutatások alapján eredetileg (ld. az angol r változásai, illetve a feröeri öregek beszéde) pergőhangként élt, később lazult a kapcsolat a nyelv és a fogmeder között közelítőhanggá. A régebbi szavak (azaz a szókincs jelentős része) tehát ezért tükrözheti a magyar R mindhárom érteményét, hiszen egykor ejtésük is megegyezett. Számottevő különbségekre véleményem szerint így csak az újabb alkotású szavaknál bukkanhatunk. Ezek nem feltétlenül őrzik az eredeti rendet, a jelentéskörök elmosódhattak, elhomályosulhattak, esetleg már más hangzók (pl. L, V, W) hatása vehető észre. Ilyen eltérések azonban kevés számmal adódnak, hiszen a legtöbb esetben a korábbi kifejezésekre épülve, belőlük származva, illetve hangutánzó vagy hangfestő céllal születtek.


Visszahajló nyelvheggyel ejtett közelítőhang
ugyancsak leginkább ejtésváltozatokban fordul elő, illetve valamilyen nyelvtörténeti változás által alakult ki fogmedri pergőhangból vagy fogmedri közelítőhangból. A szanszkritban és a dravida nyelvekben (pl. tamil, malajálam, kannada) előforduló R-szerű hangok érteménycsoportjait fentebb, a retroflex pergőhangnál elemeztem, kitérve a közelítőhangi tulajdonságokra is.

R-szerű réshangok

A cseh ř szókincsét vizsgálva úgy vélem, hogy e sajátos hang az elegyült hangok közé sorolható, mint nálunk a C (= T+Sz; IPA: [ʦ]) vagy Cs (= T+S; IPA: [ʧ]) hangok, amelyek többnyire hordozzák alkotóik érteményét, de független, önálló jelentéskörrel is bírnak. Képzését tekintve pergőhangként kezdi, ami magyarázza, hogy a szótár alapján kimutatható a magyar R-nél felismert mindhárom nagyobb jelentéskör:

1. (erő, uralom): řádit [harag, tombolás, lármázás], ředitel [főnök, vezető, igazgató], řehole [szabály, parancsolat], řeholník [szabályozott, vallásgyakorló, szerzetes], řev [rí, rivall, ordít, üvölt], řež [verekedés], řídí [irányít, kormányoz (járművet, országot)], řídící [vezérlő, kormányzó, irányító, sofőr], říše [birodalom, királyság], říz [erő, lendület, nyomaték], řízení [irányítás, vezetés (csapaté, járműé), kormányzás], řvaní [rívás, rivallás, ordítás];
2. (ismétlődés, forgás): řad [rangsor, rend, sorrend, rendszer, szabály, fokozat], řada [rend, elrendezés, sor, sorozat, réteg], řádný [rendben (van), helyes(en)], řasení [sütés olajban], řasit [rétel (hajtogat), redőz, bodor], řetěz [lánc, füzér], řetězec [hálózat, lánc, fonál, szál];
3. (rész, rontás): ředění [ritkulás, sorvadás], ředit [ritkít, sorvaszt], řehtat [nyerít (ló vagy nevető ember); csörög-zörög], řez [vág, szel, darabol], řezat [rovátkol (vés), farag, nyír, rövidebbre alakít], řezník [hentes, gyilkos (mint húsvágó, daraboló)], řídký [ritka, szórványos, híg], řinčet [zörög, csörög, csörömpöl, rázkódik];

Ezeken túl megkülönböztethetünk egy új jelentéscsoportot is, amely véleményem szerint az R folyékony hangi természetéből, illetve a réshangok (Zs, S) eleven áramlást, folyékonyságot kifejező érteményéből fakadhat:

řeč [nyelv, beszéd, beszélgetés, megszólítás, szónoklat, felszólalás], řeči [pletyka, szóbeszéd, mesebeszéd], řečiště [vízfolyás, folyómeder], řeka [folyó, folyam, patak], řekni [mondd!, ki vele!], řeřicha [zsázsa], říci [mond, szól], říčka [patak, kis folyam], říkat [kijelent, kimond; hív], řinout [(át)áramlik, árad, zúdúl];

Szerző: Olman  2012.07.27. 13:22 Szólj hozzá!

Címkék: r hangtan lényegiség

A bejegyzés trackback címe:

http://szofejto.blog.hu/api/trackback/id/tr601842451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.