A felebarát [embertárs, barát, rokon], feleség [női házastárs] szavainkban a FÉL [két vagy több részre osztott egésznek egyik része] gyök található meg. Ebből kiindulva egyes nyelvészkedők körében tartja magát a nézet, hogy a férfi, férj szavaink FÉR gyöke is tulajdonképpen ebből származik (L > R hangváltással), ezzel mutatva rá arra az összefüggésre, hogy a férfi csak a nővel együtt egész, önmagában csak fél. Nos, ez a vélekedés bár igazán romantikus, nyelvi szinten gyenge alapokon áll. A férj-feleség esetén még talán-talán megállná a helyét, de mi a helyzet a férfi-nő, úr-asszony szópárokkal? Ezeknél hol a női fél? Bár a férfi tényleg összetett szó, amelynek második tagja a fi(ú), az első tagja azonban mindig is R gyökhanggal szerepelt (1395: fier fíw; 1416: firfiu; 1448: ferfyw), ahogyan a férj szavunkban is (1395: ferÿ; 1416 u./1466: fér; 1490: firy; 1518-23: fÿr).

Ha megvizsgáljuk más nyelvek azonos jelentésű szavait, hamar belátható, hogy szinte valamennyinél szerepel az R gyökhang. Sokszor az F gyökhanggal egyező vagy rokon gyökhangra (V, M, P, B, MB) bukkanunk az R társhangjaként de legalább ennyiszer el is marad, hangsúlyozva az R központi szerepét.

Ázsiában:

észak-kaukázusi (kryz) firi, (budukh) furi [férfi], (akusha) murul [férfi, férj]közép-kaukázusi (csecsen, ingus, bác) mar [férj]; burusaszki (jaszin, hunza, nagar) hir [férfi]; szanszkrit bharu [úr, férj], nR [férfi, hős (vagy isteni), ember, emberiség; nyelvtani vonatkozásban hímnemű szavakra utal], nar [hím, férfiasan], nara [férfi, hím, ember, férj, hős], praja [létrehoz, teremt, szül, nemz; férj], puruSa [férfi, ember, személy, egyén], puruSAGga [férfi nemzőszerv], vIra v. vira [férfi, bátor ember, hős, főnök, férj, fiúgyermek, fiú utód, hím állat, erős, erőteljes, kiváló, kitűnő]; észak-dravida (malto) muṛse murto [férfi]; gondi (gommu, yeotmal, maria, adilabad, durg) vēr, (chanda, muria, mandla) ēr, (mandla, betul) ōr [ő (hímnemű)]; avesztán vīra- [férfi, hős], aršan- [férfi], nā, nar- [férfi, ember], nairya- [férfias]; örmény air [férfi, ember], aru [hím], arrn [ember]; burját murā [férfi, érett]; ótörök, közép-török, sór, ojrát, jakut, dolgan, tuva, balkár, karaim, karakalpak, szalár, kumyk er [férfi], tatár, hakasz, baskír ir [férfi]; ujgur är, haladzs här, tatár ǟr, szari-jugur jer [férfi]; azerbajdzsáni är [férj]; török er [férfi, közkatona, férj]; írott mongol ere, klasszikus mongol ere v. ärä v. irä̆, halha er, burját, ordoszi, dongxian, baoi, szari-jugur ere, kalmük erǝ, dagur er v. ere v. ergun, mogol errä, monguor [férfi, hím]; ótörök (óujgur), közép-török, karakhanid, kazak, kirgiz, karaim, szari-jugur eren [ember, emberiség], hakasz iren [ember, emberiség]; török, türkmén, ojrát, kirgiz, kazak, nogáj, balkár, gagauz, karaim, karakalpak, kumyk erkek, üzbég erkak, azerbajdzsáni erkäk, haladzs hịrkäk [férfi]; ojrát erkek [férj]; tatár irkɛk, jakut irgex, dolgan és tuva irgek, tofalar i'rxek, baskir irkäk [hím]; tatár (nyj.) irɛn [ember, emberiség]; even ńarị, dzsürcsi neRma [férfi, ember], orok nari, szolon nirō, nanai nịŕa [férfi]; even ńarị, evenki nirawī [fiatal férfi], ur [férfi, hím]; régi mon tru:s v. trus, közép-mon truh, nyakur tru:jh [férfi, fiú]; nhaheung trojh, jaru tro:jh, juk tro:h, khmer t<am>rus [férfi, hím], katui ʔandrus, ndrus, triw ʔandru:jh, kuay nthruh [férfi; v.ö. ógörög andrósz (férfi, férj)];

A Közel-Keleten és Afrikában:

sumér (ób.) ur [férfi, ember; v.ö. ur-saĝ (hős)], (lag., ób.) ur [ő (hímnemű), az, egy], urum3 [hím]; óakkád āru [fiatal férfi]; arab marʔ-, murʔ- [férfi, férj]; afar barra [férfi]; szír ܒܲܪ 'bar [fiú, férfi leszármazott], ܒܪܘܼܢܵܐ' bru: na [fiúgyermek]; perzsa برناك barnāk v. burnāk [fiatal férfi, ifjú], مر marʼ, mirʼ, murʼ [ember, emberi lény], مرد mard [ember, hős, bátor; férfi], مردم mardum [emberi, civilizált ember, érdemes, képes vmire], ورا warā [ember, emberiség]; iráni nar v. mard [férfi], pűr [fiú]; omói (déli mao) aroo [férj], (ometo) uraa, (kafa) uuroo [férfi], (mocha) wuró [hím]; középső csádi (bachama) ḅwàra v. mùré, (guru) mǝ́ṙ, (nzangi) mùrɛ, (fali muchella) muru, (bata) mùré [férfi]; nyugati csádi (fyer) ra, (bokos) re, (sura) gwàr, (bolewa, karekare, ngamo) gwor-zo [férfi]; keleti csádi (dormo) bara, (gabri) barua [férfi], (mubi) rò [férj]; középső-kusita (awiya) ŋ-ära v. nieraa, felső-keleti kusita (sidamo) aroo, (darasa) aroʔo, (hadiya) aróʔo [ember]; jurok -ark [ember; pl. pegark (férfi)]; nama aro > hoan ʔǎ"ri [férfi]; brahui arē [férfi, férj]; 

Európában:

ógörög ἀρρην (arrén) v. ἀρρεν- (arren-) v. ἀρσην (arszén) v. ἀρσεν- (arszen-) [hím-, kan-, fiú-, férfi; férfias, erős, hatalmas], ἀνήρ (anér) (gen. ἀνδρός (andrósz)) [férfi, hím, férj, ember], ἀνδρεῑα (andreía) [férfiasság, erő, bátorság], ἠνορέη (énoréé) [férfiasság, bátorság]; albán burrë [férj, férfi], njer [férfi, ember]; litván vī́ras [férfi, férj], lett vîrs, vìris [férfi, férj; szolga, munkás], óporosz wijrs [férfi, férj], gót wɛr [ember], óészaki verr [férfi, férj], óangol, ófríz, ószász, ófelnémet wer [férfi, férj, ember]; latin vir [férfi, férj, egyén, ember, férfiasság]; wolof gòor [ember, férfi], óír err [hős], welsh gwr, ówelsh és corni gur, breton gour, óír fer, ír és skót fear [férfi, férj] > ír firionn, régi ír firend, welsh gwrwy [hím], breton par [férfi, ember]; spanyol hombre, papiamen hòmber [férfi, ember], spanyol varon [férfi]; finn yrkö [férfi], yrkä [legény, kérő], számi (lapp) irɛkē [vőlegény]; német er [ő (hímnemű)]; több európai nyelvben -r [hímnemre utaló végződés];

Sőt, még az amerikai őslakosok és a szigetvilágok egyes népeinél is megtalálható:

kecsua qhari [férfi, hím; bátor, erős], runa [ember; v.ö. runa simi (a kecsua nyelv; szó szerint: "az ember szája")]; katauba b϶rici v. brici [férfi], y˛eb϶rici v. yembr´ice [férfiember; v.ö. y˛e (ember, személy, indián)]; szkiri pauni paári [pauni férfi]; indonéz pria [férfi, hímnemű], orang [ember, személy]; gundungurra (ausztrál benszülött törzs) murri [férfi], warrambal [fiatal férfi];

Vegyük észre, hogy az N+R ill. R+N gyökhang-kapcsolat egymástól távol élő népek nyelvében bukkan fel változatlan jelentéskörrel. Meglepő az ógörög ἀνήρ [férfi] genitivusi alakjának (ἀνδρός) egyes délkelet-ázsiai szavakkal való hasonlósága is. Ezek vizsgálatába nem megyünk bele most, de megjegyeznénk, hogy az M és N rokon hangok, így az többi kifejezéssel való összefüggésük nem zárható ki.

Az Akadémia hivatalos álláspontja szerint (MTESz, ZGESz) a férfi szavunk első tagja a férj szóval egyezik, csak még a házastársi jelentés kialakulása előtt jött létre. A férj szót ősi örökségnek vallják a finnugor korból, összevetve a finn yrkä [legény] és yrkö [férfi] illetve a cseremisz erɣə [vkinek a fia, fiú] szavakkal. Ugyan megemlítik, hogy a finnugor szavak esetleges török kapcsolata további vizsgálatokat kíván, de itt meg is állnak. Az ember utótagját is a férj szóval hozzák összefüggésbe (s így finnugor korinak tartják), de furcsa módon ott már tévesnek jelentik ki a török származtatást.
E zavarosságot feloldva a cikkünk rávilágít arra, hogy a szótárakban felhozott finnugor példáknál jóval közvetlenebb alaki hasonlóság mutatható ki más nyelvek (kelta, kaukázusi) szavaival, s míg ezeknél a jelentés azonos marad, addig a finnugor példák csak közvetett jelentéskapcsolatban állnak a magyar kifejezésekkel. Továbbá a példák tisztába tehetik az er(k) alapszó törökségi viszonyát. Sőt, a gyökhangok közvetlen rokoni viszonyain keresztül szinte bármelyik fentebb említett változathoz eljuthatnánk, a közvetlen jelentéskapcsolatot megtartva, esetleg kiegészítve. Úgy vélem, ez arra utal, hogy a fenti kifejezések gyökeinél valamely, az R gyökhangon alapuló ősi (hangutánzó) jelleg őrződik elvont formában.

Az R gyökhang központi szerepe figyelhető meg a férfiakhoz kötődő kifejezéseknél, illetve férfiasnak tartott tulajdonságokban is (a lista csak egy válogatás a szemléltetéshez, így nem teljes körű):

magyar erény [erkölcsi tartás, erő, tökély], erély [férfiasságot, bátorságot, kiválóságot, fennsőbbséget tükröző beltulajdonság], erkölcs [belső vagy szellemi erőnek külső nyilatkozása, cselekvése, munkássága], erő [ami hatást szűl, és folytonosan hatni törekedik; tehetség, képesség, hatalom]; here [régen: férfi, hímállat; később: a férfi nemiszerv magtartó része];

szanszkrit arya [jó, kedves, kiváló, mester, úr], er [nemes, hős], irya [erélyes, ereje teljében lévő, tevékeny; úr], vIr [erős, bátor, hősies], virasU ["hőst szülő"; hős vagy fiúgyermek anyja], vIrya [férfiasság, bátorság, erő, hősiesség] vRSa [férfi, férj, hím állat, (régen:) bika; erős, hatalommal bíró ember; kaszt feje; fajtája kiválósága, legjobbja, elsője], Ury [erő, bátorság, táplálék; erős; erősít, táplál], Urya [erős, bátor, kiváló; erő, hatalom, bátorság], uru [kiváló, kitűnő, terjedelmes], uruvikrama [nagy erő, bátorság, vitézség]; tamil eRuz [erő; bunkó; oszlop], eRuzvali [hatalmas erő; nagyerejű hős; v.ö. vali (erő, hatalom, törtetés, hevesség)], iRai [magas, fő, főisten, kiválóság, nagyság, főnök, vezér, báty, férj, a feleség ura], -yERu [erőteljességet, hevességet, fokozást jelző utótag]: ariyERu [hím oroszlán; v.ö. ari (oroszlán)], mazaiyERu [felhőszakadás; v.ö. mazai (eső, felhő, víz, sötétség, hideg)], alaiyERu [hullámverés; v.ö. alai (hullám, tenger)], veLiyERu-tal [kiköltözik, elköltözik, elvándorol, elmenekül; v.ö. veLi (kint, nyílt tér, tér, szabad ég, nyíltság, nyilvánosság)], víram [hősiesség, bátorság, erő, kiválóság], uRuti [erősség, szilárdság, erő, hatalom, energia; határozottság; elérendő cél]; ókhmer reŋ [erős], gatang és pangpin rɛaŋ, (laoszi, vietnámi, thaiföldi) khmu, cuang, sziámi, thai rɛ:ŋ, riang râŋ, pakokh pra:n [erő]; perzsa زور آور zor-āwar [erős], گردن gardan [erős. robosztus, erőteljes; bátor ember, hős; erő, hatalom]; szír ܐܘܼܪܙܵܐ 'ur za [férfi nemi szerv];

török erk [hatalom, erő]; finn uros [érett férfi, hős], urho [hős, harcos]; óészaki þrek [erő, bátorság, kitartás, tartás], þrótt [erő, nagyság, bátorság, kitartás], strangr [erős]; óangol strang > angol strong [erős, erőteljes], strength [erő, erőnlét]; német stark [erős], Stärke [erő]; ógörög ἥρως (hérósz) [vitéz, harcos, hős; félisten]; latin verpa [a férfi szeméremtagja], virtus [férfiasság, derékség, bátorság, vitézség, kiválóság, jelesség, erény], nervus [férfiasság, nemző erő, hathatósság, erő], Mars [a férfiasság, vitézség, hősiesség, harc istene]; gall nerto-, skót és ír neart, óír nert, welsh és corni nerth [férfiasság, erő], welsh ner [hős], breton nerz [erő], latin (sabinus) nerio [vitézség]; kecsua jwirti v. fuwirti [erős], katauba mira [nagy, több], miro [erős];

Sőt, ez az R gyökhang őrződik több nyelvben is számos, hím állatokra vonatkozó kifejezésnél (bár a magyar változatok jó eséllyel származhatnak a metszésre, ártásra vonatkozó alapértelemből is):

magyar ártány [herélt kandisznó], berbecs v. börbecs v. ürü [herélt kos; v.ö. latin berbex (ami a vervex köznép nyelvében használatos alakja); mongol ere (hím)]; 

szanszkrit ERRai [testi erejükről ismert állatok hímje], ERu [magas, bika, bikaarcú, Bika csillagkép, bizonyos állatok hímje (hím cápa, hím kagyló)]; tamil Ori [öreg sakál, hím sakál, hím lemúr, hím állat, haj, sörény]; perzsa جره jarra [hím sólyom; bátor emberre, hősre alkalmazott metafora]; szír ܒܲܪܵܢܵܐ bara:na [kos, hím juh]; halha ürē, kalmük ürǟ, ordoszi ürē [3-5 éves csődör];  finn urakka [kétéves hím rénszarvas]; számi (lapp) vârres [hím állat, férfi], vârek [kétéves hím rénszarvas], årēs [férfias], årēk, varēk [kétéves rénszarvas]; kartvéliai (szvan) xwir- [hím, hím kutya]; burját morgo [hím medve; v.ö. akkád margû (medve), magyar morgó (medvehangot adó)]; latin verres [kan, kandisznó], vervex v. berbex v. arviga [ürü]; kártvéliai (georgiai) nar- [hím teve];
ótörök (orkhoni) buɣura, karakhanid buɣra, török buɣur, közép-török buɣur v. buɣra, ujgur buɣra v. boɣra, szari-jugur pɨrɣa, azerbajdzsáni buɣur, türkmén buɣra, ojrát bura, kirgiz és tuva būra, kazah bura, nogáj bora, karakalpak buwra [teve csődör]; jakut būr [hím rénszarvas; férfi], dolgan būr [hím rénszarvas]; tuva būr [hím jávorszarvas]; evenki ŋur, nanai mur [kis ragadozók hímje]; kecsua chiru [kicsi, erős ló];

A férfiakhoz kötődő vagy az uralkodással kapcsolatos szavak, rangok is úgy tűnik, nyelveken átívelve hordozzák az R-gyökhangot (a lista csak szemléltető jellegű, nem teljes körű):

BIR [erőre, uralomra vonatkozó gyök], bír [1. erejénél fogva képes vmire, uralja azt, ítélkezhet fölötte; 2. ereje folytán képes hordani, viselni vmit; 3. tulajdona gyanánt hatalmában tart 4. rávesz, rábeszél valamire (uralmát kiterjeszti rá)], bíra, bíró [hatalommal bíró, ítélő], birkózik [erejével legyűrni készül], birtok [uralt földterület, vagyon, jószág], birodalom [uralkodó által vezetett ország]; v.ö. ÚR gyök
UR [erőt, birtoklást és hatalmat kifejező gyök], úr [1. férfi személy, ki vmilyen oknál fogva mások fölött áll, s némi hatalmat gyakorol; 2. férj; 3. vmely jószág birtokosa], ural, uralkodik [régiesen: uralg; úri hatalmat gyakorol, úr gyanánt rendelkezik mások fölött]; v.ö. ER(Ő)
gyök

telugu eRa [király, uralkodó, úr, férj], malayam iRAn v. rAn [hercegek megszólítása], kannada eRe [úr, férj], eReya [úr, király, férj], eRati [úrnő]; perzsa فرناس firnās [vastagnyakú oroszlán; erős és bártor férfi, egy perzsa falu vezetője] ógörög πρύτανις (prútanisz) [uralkodó, úr], gót frauja [úr, mester] > óészaki Freyr [a vánok főistene; úr], Freyja [a vánok főistennője; úrnő], ódán (rúna) frohila [Frey ("az Úr") hívása/szólítása], óangol frēa, ószász frō v. frao, ófelnémet frō [úr], frouwa [úrnő], ófríz frouwe [úrnő]; középfelnémet vrō [úr], vrouwe, vrowe [úrnő] > német Frau [asszony, feleség, úrnő], Herr [úr]; szír arámi mārā [úr]; középső kusita (bilin, khamir) adäraa, (khamta, quemant) adaraa [úr, Atyaúristen], déli kusita (gorowa) daari [főnök], (mbulu) daari [úr]; ófrancia sieur [úr] > közép-francia sire [uram] > angol Sir [lovagi megszólítás]; lord [úr, földesúr, nagyúr], ruler [uralkodó]; óészaki herra, ófelnémet herro, középfelnémet és dán herre [nemes, úr] > német Herr [úr]; óbabiloni nir [úr(i)]; akkád šarru [király]; arab sarīr- [királyi], sarw- [fejedelem, herceg], srw [férfias]; amhari särwe [vezér]; etiópiai (geez) sarwe [hadsereg, hadvezér, férfias]; arab رَبّ rabb [úr]; szír ܡܵܪܵܐ 'ma ra [1) birtokos, tulajdonos; 2) úr, uram], ܐܡܺܪ 'i mir [uram; férfiak megszólítására használt szó]; máltai mara [úrnő]; arámi mara [úr]; latin primus [első] > princeps [herceg] > ófrancia, angol prince [herceg, fejedelem], német Fürst [herceg]; óészaki és más skandináv nyelvek earl v. jarl > ószász erl, óangol eorl > angol earl [nemesember, nemesúr, harcos; főnök (nemzetségfő)]; óészaki és más skandináv nyelvek karl > óangol ceorl v. carl > angol carl v. churl, német Kerl [férfi; szabad paraszt; közember]; ófrancia ber, baron [katonai vezető], frank baro [szabadember, férfi; fegyverhordó harcos] > óangol beorn [férfi, hős, nemes, harcos, főnök, herceg], angol baron, német Baron, magyar báró [közvetlenül a királytól függő nagybirtokos; később: öröklődő főnemesi cím; v.ö. szanszkrit bharu (úr, férj)]; óangol gerefa [főnök, felügyelő, intéző], német Graf, magyar gróf [nagyfokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai];

Több rangnál nem a birtoklást, hanem az elsőbbség, előbbrevalóság, az élen járás alapérteményét ismerhetjük fel. Ez szoros kapcsolatban áll az érettséggel, s az ÉL ill. EL magyar gyökök is rokoníthatóak az ÉR ill. ER gyökkel, amelyből a férfiakat meghatározó tulajdonság, az erő szavunk is származik.

A cikk gazdag példagyűjteménye alapján elmondható, hogy a férfi és férj szavunk gyökében egyáltalán nem a kiegészítő jelleg (fél) L > R hangváltással módosult változata található meg, hanem torzítatlanul a férfiasság, erősség alapjelentés, ahogyan szinte minden nyelv férfiakra vonatkozó kifejezéseiben. Igen valószínű tehát, hogy a CzF megállapítása helyes a gyökhangok alapérteményét illetően:

FÉR, (1), (fe-er) elvont törzs, melyből férj, férfi stb. származnak. A fe (magasság, nagyság) és er (er-ő) fogalmak rejlenek benne.

A férfiakra, férfiasságra vonatkozó legősibb jelképek (felfelé meredő fallosz, körből felfelé mutató nyíl, csúcsával felfelé álló háromszög stb.) egybevágnak az F gyökhang említett érteményével.

Szerző: Olman  2009.10.27. 20:23 19 komment

Címkék: b család r p v m f

A bejegyzés trackback címe:

http://szofejto.blog.hu/api/trackback/id/tr151411336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ranx 2009.10.27. 21:50:01

Sose értettem, miért a feleséggel állítják párba a férfit, a nő helyett. A férj esetében pedig megkockáztatom, hogy a -j valamiféle viszonylatot fejez ki, mint a nej, vej, tehát férjem-nejem párosítás mellett ide sem illik a feleség.
Egyébként eleink életkori tulajdonságok alapján pontosan besorolták a környezet fontosabb részeit, és egyértelmű, mikor lett a fiú utódból a nemiség nélküli kor után le-gény, majd fe-erfi.

Az írást most is köszönom, de megőrülök a földrajzi csoportosításoktól - bogarászhatom a nyelvcsaládokat. :)

lizocska 2009.10.27. 22:00:39

ez is, akár a többi, nagyon érdekes volt. :)

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.28. 00:22:14

@Ranx: igen, én is úgy vélem, hogy viszonyítást fejez ki, hiszen maga a jelentés is kapcsolatra utal. Gondolatébresztőek a példáid.

----
"Az írást most is köszönom, de megőrülök a földrajzi csoportosításoktól - bogarászhatom a nyelvcsaládokat. :)"
----
A nyelvcsaládok mesterségesen alkotott csoportok, ezért részesítem előnyben a valósabb földrajzi felosztást. :)

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.10.28. 12:28:11

Ami a japán "mara" 魔羅 szót illeti, az egynyelvű szótáram szerint két jelentése van:

1. a szanszkrit māra átvétele.

2. a szerzetesi "szlengben" férfi nemiszerv.
Van egy olyan érzésem, hogy ez is a māra szóra megy vissza, amit "zavaró, akadályozó dolog" jelentésben használtak.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.28. 13:14:24

@Andras /البكري: köszi a kiigazítást. A szanszkrit māra elsősorban pusztítás, ölés, halál, dögvész jelentésben szerepel, az általad említett dolog csak másodlagos jelentés - de magyarázhatja a japán "szlengszó" kialakulását. A szerzetesi élethez már a szanszkritban is kapcsolódik, Márának (Pusztító, Gonosz) nevezik a buddhistáknál a férfiakat szerelemre, vágyra, szenvedélyre gerjesztő ördögi istenséget, aki Buddha nagy ellensége.

Ennélfogva nem az itt bemutatott erő, férfiasság jelentéskörhöz, hanem az oroszlános cikknél tárgyalt R-aspektushoz köthető a szó. Le is veszem innen. :)

lizocska 2009.10.28. 20:33:04

@Olman: hm, ugyan én ehhez nagyon nem értek, de az én fejemben létezik az erőnek és a pusztításnak metszete.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.29. 10:09:03

@lizocska: természetesen ezek az R-aspektusok összefüggenek, a jelentéskörök átfedik egymást. Egyelőre külön szeretném őket bemutatni, mivel némelyik szorosabban, némelyik csak elvont módon kapcsolódik egymáshoz. :) Öt nagy jelentéskört találtam eddig, ezekre lesznek még példák az R lényegiségét összefoglaló cikk előtt.

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.10.29. 11:39:49

Mi van azokkal a nyelvekkel, amelyeknek "férfi" jelentésű szavában nincsen R ?

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.29. 12:17:55

@Andras /البكري: Egyelőre azon a véleményen vagyok, hogy ők másképp fejezik ki azt, máson alapulva nevezik úgy a férfit ahogy. Például a M+N hangkapcsolattal valószínűleg a gondolkodó, értelmes embert jeleníti meg (v.ö. szanszkrit man [gondol, hisz, vél, sejt; ért, megért, tart vminek] és manu [ember, emberiség]). Tekintve, hogy számos kultúrában a férfiak voltak a bölcsek, a szellemi vezetők, nem tekinthető alaptalannak ez a vélekedés.

Az összefoglalóban igyekszem ilyenekre is kitérni, illetve arra, hogy a nagyszámú R-es előfordulás ilyen jelentéskörben azt jelzi, hogy a hangnak, a hang kifejeződésének ilyen "ősi", ösztönös szándéka (is) lehetett - de nem jelenti azt, hogy az erőt vagy más férfias tulajdonságot nem lehetne más hangokkal kifejezni.

Jó hogy felmerülnek ezek a kérdések, legalább olvasmányosabb és sokrétűbb lesz az összefoglaló cikk. :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.11.01. 18:32:10

Érdekes a blogod, már egy ideje én is olvasója vagyok, csak még nem írtam kommentet. Nagyon eztán sem fogok, mert szakmailag nem nagyon tudok hozzászólni, ezért csak annyi javító szándékú észrevételem van, hogy az oldal tetején a címben ("Szófejtés - ősi hangok nyomában") a gondolatjel lehetne valóban gondolatjel (–, n-dash, Alt+0150), mert ahogy nézem, most elválasztójel (-). ;)

További jó kutatást kívánok neked és még több érdekes posztot – magunknak! ;)

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.11.01. 19:20:48

@IdegenNyelvŐr: :D
igen, gondolatjelnek van szánva. A billentyűzeten nincs olyan egy gombnyomásra, és nekem általában csak nagyobb, összefüggő szövegben szokott feltűnni. De javítom, fő a maximalizmus (csak oda ne égjen).

semiambidextrous · http://whimsicalll.blog.hu/ 2009.11.07. 21:08:44

Én ehhez ezen a szinten nem értek, de a perj-férj változás nem lehetséges?

Franci1969 2009.11.10. 17:26:59

most néztem a leiterjakabon a tábla-hegységhez kapcsolódó okfejtésedet. nekem tetszett, másoktól legenyhébb esetben is csak mosolygást váltott ki. sajnálom, de azért ne add fel! érdemes gondolkodni ;)

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.11.10. 20:06:29

@Franci1969: ott még gyerekcipőben járt a kutatásom, így nyomósabb érveket nem tudtam felhozni. Persze most se felnőtt még, de azért pár számmal nagyobb lett a lába. :)

Franci1969 2009.11.12. 23:06:20

leiterjakabról hoztam át ide!

pedig én is a rángatásban/rántásban bíztam... arrafelé kerestem a rántotta magyarázatát.
a zsiradékkal kevert liszt a rántás, de ezek szerint rátás?
nem kötözködésből, csak érdeklődésből kérdezem, hogy ezek szerint a ráNtás n-je is csak az ejtéskönnyítés miatt lenne ott?
valójában rátás?

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.11.13. 10:03:27

@Franci1969: szerintem igen. Ha a tényeket nézzük:
- hamarább volt rátotta mint rántotta,
- később is vegyesen előfordult mindkét alak
- a szótárak is külön ránt1 és ránt2 bejegyzésekben tárgyalják a kétféle ránt tövet és szócsaládjukat.
- a székelyeknél "laposan sütött pánkó"-t (lapospalacsintát) jelent, a tojásrántotta náluk "tojásos rátotta"; használata ott általános (ld. Kriza ÚMTSz.), nálunk már n-esen szerepel inkább.

baloch 2013.01.05. 18:28:41

Nagyon alapos elemzés, gratulálok. A hasonlóságok alapján jónak tartom a következtetéseket is, hogy melyik nyelvekkel mutat közelebbi kapcsolatokat. A kelta nép a Kárpát-medencében, és környékén alakult ki, és részben azonos néprészei vannak, mint a magyarnak (a genetikai vizsgálatok alapján), így nem csodálkozom a hasonlóságon, inkább örülök, hogy végre valaki már ilyet is leír. Sajnos itt tartunk még csak, hogy tabukat kell döntögetni.