A cikkek közti lánc megszakadni látszik ezen  időszerűvé vált irománnyal, de igyekszem mihamarabb pótolni az összekötő szemeket. Egyesek úgy tartják, hogy a kajszi gyümölcsöt  vagy barackot jelent valamelyik török nyelven. Így a kajszibarack szerintük nem más, mint „barack-barack”, a bacon szalonna, sampinyon gomba, szenzoros érzékelő, futball labda társaságába jól illő kifejezés. Mentségükre legyen mondva, kevés szótár őrzi azt, hogy a kajszi  a barack előtt ugyanúgy egy évszakra utal, mint az őszi.

Mind az MTESz, mind Zaicz Gábor szótára szerint a kajszibarack kajszi- előtagja oszmán-török eredetű (ıy v. kāysı ‛egy fajta barack’) jövevényszó. Kimondják továbbá, hogy a törökségi nyelvekben nincs megfelelője, de az újperzsa qaisï azonos jelentésű szóval hozható kapcsolatba. Az oszmánok előszeretettel használtak perzsa és arab kifejezéseket, Vámbéry Ármin szerint a török nyelvű megnyilvánulásokat ezekhez képest durvának tartották, mert az a köznép nyelve volt.
A perzsa قیسی qaisï szót [szárított kajszibarack] jelentéssel találjuk meg F. Steingass szótárában, de pár sorral lejjebb olvasható a قیظ  qaiz̤ [rendkívüli forróság (nyárközép), nyári időszak, a két nyári hónap], illetve a قیظی   qaiz̤ī [a nyár hevében termő] bejegyzés.
Sulayman Hayyim újperzsa szótárában az eddigiektől némileg különböző átírással, és némileg szűkszavúbb meghatározásokra bukkanhatunk:

یسی gheysee [1. egy fajta kajszibarack; 2. szárított kajszibarack], قایسی ghaysee [kajszibarack], قیظ gheyz [nyárközép]

Ezek kétséget kizáróan egybevágnak a Czuczor-Fogarasi szótár által említett magyar kajsz és kajszi szavakkal:

KAJSZI, (kajsz-i) mn. tt. kajszi-t, tb. ~ak. Így neveztetik a sárga baraczk, mely nyár elején kajszszal) szokott érni, különböztetésül az őszi baraczktól.
KAJSZ, (kaj-sz) elavúlt fn. melyből kajsza melléknév ered. Jelenti a nyárnak előrészét (vagyis a napnak hajlását). A finnben kesä am. nyár. Származéka: kajszi, mely mint nyári baraczk (Apricose) a persa s török nyelvben is eléjön.

Tehát nem „népetimológiás belemagyarázás következtében”, illetve „tudálékos kikövetkeztetés eredményeként” elvonva született a kajsz főnév, ahogy az MTESz állítja, hanem a perzsa szóhoz hasonlóan a kajszi melléknév alapját adja! Továbbá világos, hogy az MTESz-ben megadott ‛egy fajta barack’ meghatározás homályos, a kajsz-kajszi kapcsolat nyáron termő barackra utal. Most már csak az a kérdés: Perzsa vagy oszmán-török közvetítéssel jutott-e a magyar nyelvbe a nyári időszak ilyetén elnevezése? Az oszmán-török közvetítést azzal lehetne kizárni, hogyha náluk a kāysı  ill. ıysı kifejezés csak a gyümölcsre vonatkozna, és nem használták volna nyárhoz köztődő jelentéssel. Nos, az ebben az internetes Oszmanli-török szótárban fellelhető oszmanli kayz [a nyár legforróbb időszaka] kifejezés jól tükrözi perzsa párját, bár furcsa, hogy itt nem jelölték a farszi eredetet. Ettől azonban még érdekesebb, hogy a kajszibarackra vonatkozó másik két szó egyáltalán nem szerepel a szótárban, helyette kapjuk a következőket:

berkuk [őszibarack, kajszibarack, sárgabarack], dergiş [egy sárgabarack fajta], iccas [szilva; sárgabarack; körte], mışmış [szilva vagy kajszibarack], mişmiş [sárgabarackmag], neşm [sárgabarackfa], temeşmüş [sárgabarack étel], şa'ra [egy fajta sárgabarack], zerd-âlû [sárgabarack; perzsa eredetű (zerd: sárga; âlû: barack); v.ö. török zerdali (ua.)]

A perzsa قیظی   qaiz̤ī [a nyár hevében termő] kifejezésnek megfelelő bejegyzés sem található meg. Persze ezek lehetnek a szótár hiányosságai is. Aki tud bizonyítékot (forrást) bemutatni arra, hogy a kajsz főnevünknek és a kajszi melléknevünknek létezett a perzsákéval hasonló párhuzama az oszmanli nyelvben is, kérem, írja meg!

A törökben figyelmet érdemel még a kayısı [barack, sárgabarack, kajszibarack] és az ısı [hőség, meleg] szavak kapcsolata, ám ez valószínűleg hamis nyom vizsgálódásunkban. A perzsa nyelvben nincs ehhez szóalakban és jelentéskörben még csak hasonló kifejezés sem. Ezen kívül az ısı származékaiból ítélve szerves része a török nyelvnek, viszont a kayısı egyedül áll szóalakját és jelentéskörét illetően. A kay- [csúszik, elcsúszik, megcsúszik] alapszónak semmi köze a kajszibarackhoz. Ez megerősíti a kayısı  (perzsa ill. oszmanli) jövevényszó voltát a török nyelvben (lásd még Sevan Nişanyan Török etimológiai szótárát), és tisztázza az MTESz-ben még bizonytalannak tartott átvétel irányát.

A többnyire ősszel termő őszibarack (Prunus Persica) mellett a korábban, nyáron termő kajszibarack (Prunus armeniaca) igen népszerű hazánkban. Az itt termesztett fajai minőségükről világszerte nevezetesek, hungaricumnak számítanak. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Duna–Tisza közén kialakult kajszibarack-kultúra speciális árutermelő terület, melyhez hasonló egész Európában nincs. Leginkább a színe alapján kapott sárgabarack népi nevét ismerjük, de ott van még az apró szemű vadkajszi török származására utaló tengeribarack elnevezés, az óriáskajsziknál a talán kínai eredetet őrző majombarack, a sárgabarackhoz csak külsőre hasonló, de az ördögfügefélék családjába tartozó kajszin, illetve az egyelőre azonosítatlan kap szin vagy akár az önállóan is előforduló kajszi névváltozat is. Származási helyét és latin nevének magyarázatát Bálint Gazda honlapján olvashatjuk:

A kajszibarack Kínából származik, a hatalmas kiterjedésű ország 38-40. szélességi fokon fekvő övezetéből. Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is.

Állítólag, már jóval az Ottomán Birodalom megalakulása előtt létezett a Kárpát-medencében kajszibarack, mondván, hogy az első maglelet a III-IV. századból származik. Érdekes továbbá, hogy csak a magyarokkal is kapcsolatba került török népnél található meg a szinte hangról hangra egyező szó. Az összes többi török nyelvben egészen más alakban szerepel, ez inkább a kajszibarack és a szilvafélék közös rokonságát őrzi (a jelentések: [1]: szilva; [2]: kajszibarack):

ótörök (óujgur) erük [1, 2], közép-török erük [barack], török erik [1], karakhanid erük [1, 2], tatár ü̆rĭk [2], örük [1], üzbég ọrịk [2], ujgur ürük [2], azerbajdzsáni ärik [2], türkmén erik [2], kirgiz örük [2], kazak orĭk [2], baskir ü̆rü̆k [2], balkár erik [1], gagauz ierik [1], karaim erik [1], karakalpak erik [2], szalár örüx [1], kumyk erik [1]

Most hogy megvilágosodott a szó eredete, vizsgáljuk meg a Czuczor-Fogarasi szótár véleményét a KAJ gyökről. Hajlás, görbeség alapérteményű szóalakok a magyar nyelvben mutathatók ki a kajszi adott nyelvi változatával legközelebb álló formában és a legváltozatosabban:

kajcs [görbület, hajlás (pl. horogé, boté)], kajács [görbedés, hajlás; székelyeknél: görbe lábú], kaján [görbe úton járó, kárkereső, rosszban sántikáló, gonosz, irigy; v.ö. Káin], kajkó [Heves megyében: azon kajmós fa vagy horog, melyre a dohányfüzért akasztják], kajol v. kajlik [hajlik, görbed], kajla [meghajló, görbülő], kajmó [görbe végű, horgas eszköz (pl. kajmós bot)], kajmacs [kis görbedésü, horonféle eszköz, kis kajmó], kajszalábú [görbe lábszárú], kajszás [kevessé kigörbedő, lőcsforma (lábszár)], kajtat [tekervényes utat bejárva keres, kutat], kajti [székelyeknél: kajtár, kajtató];

perzsa کج kaj [1. hajlott, görbe; 2. ferde; 3. kacskaringós, tekervényes], کج ابرو ka j-abrū [szépen ívelt szemöldökű], کجباز kaj-baz [tisztességtelen, görbe utakat kereső ember, csaló], کج بحث kaj-bahs [1. beszédhibás; 2. félrebeszélő, nem egyenes beszédű], کجدست kaj-dast [tolvajló; görbe kezű]; قوس qaus v. ghows [ív], قوز qūz v. ghooz [púp, göröngy], کژ kazh v. ghaz [1. görbe, horgas, kacskaringós, tekervényes; 2. nyers selyem];

A perzsa szó alapérteménye ezek alapján kevésbé valószínű, hogy a görbeség lenne. Vizsgáljuk hát tovább a nyárra, forróságra utaló kifejezéseket! Már korábban is említettük, hogy az óind és óperzsa nyelvek közeli kapcsolatban álltak egymással, így nem meglepő, hogy az indiai nyelvekben rábukkanunk a következőkre:

tamil kAy [melegszik, ég, hőemelkedése van, felszökik a láza] > kAy-tal [melegedik, forrósodik; éget, égetően meleg; elhervad (növény a tűző napon), kiszárad (száj, ajkak, talaj); eléget, felemészt]; kAy-ttal [gyümölcsözik]; kAyccal [melegítés, szárítás; hő, meleg, szárazság; láz, gyulladás]; malajálam kAyuka [forró, heves, lázas, ragyog, nő, szárad, melegszik], kAyal [meleg, forró, száraz]; kui tulu kAyuni [forró, lázas, haragos]; kannada kAy [forrósofik, kivörösödik a melegtől, ég a szenvedélytől, mérges, dühös], kAyisu [hevít]; pengo, manda kAy- [melegszik (napon v. tűz mellett)], kuvi kAy- [felhevül];

Finnugor vonalon vizsgálódva meglepőbb eredményre jutunk, ugyanis hangalaki rokonságra lelni az afrikai nyelvekben. Ezt arab hatásnak feltételezik a nyelvészek, amelynek gyökerei az óbabiloni korig nyúlnak vissza. Közel-keleti, tán sumér forrása lenne a finnugor szóalakoknak is?

finn kesä [nyár], karéliai kezja [nyár], számi (lapp) gœesse v. kiessē v. kiess v. kess [nyár], mordvin kize [nyár], kiza [nyár, év], votják gužem [nyár];

buli kìs [nyár], ometo ḳiču [forrong, süt], janjero kič̣u [forró, meleg], mocha ḳèč̣č̣i [forrong, süt], bworo ḳēsa [forró, meleg], dizi ḳɛžiz [forró, meleg]

perzsa قیض qaiyiẓ [forró kő, amivel billogozzák a jószágokat], قیظ   qaiz̤ [rendkívül forró (nyárközép), nyári időszak, a két nyári hónap] < arab qaidz [nyári forróság]; héber קָיִץ (kajics) [nyár], arámi qayt [nyár], mehri qayz [nyár], harsusi qayz [nyár], akkád qessu v. qēşu [nyár] <  óbabiloni kuš7 [nyár];

Az eredetileg (termő- vagy szántó)földet ábrázoló és olyan jelentésben is használt ékjelhez később kuš7 hangzással különféle jelentést rendeltek még (nyár; pusztítás, dúlás ("tisztogatás"); jellegzetesen tiszta fehér árpaliszt; magas rangú tiszt, hivatalnok), melyek közös érteményét elég nehéz felismerni. Tisztul a kép, ha figyelembe vesszük, hogy az akkádba a (feltehetően a nyári aratás fogalomkapcsolattal kialakult) nyár jelentés került át legkevésbé módosult szóalakkal, illetve úgy tűnik, a ku szótag alapérteménye a fényesség, tisztaság (bár a következő kifejezések ékjeleiben látszólag nincs semmi közös):

kug (ku3) [1. ragyogóan tiszta, fénylő, csillogó 2. ezüst, fém], kum2 [forróság, a nyár heve; láz; forró; süt, fűt], kun2 [fényesen ragyog, tündököl], kur [ég, felgyullad]

A fenti összefüggések megerősítik a Czuczor-Fogarasi szótár állítását, miszerint a gyümölcs forró, meleg, nyári időszakban érik, és innen származik neve. Ez különbözteti meg az őszi érésű őszibaracktól. A hajlást, görbeséget, ívességet jelző KAJ gyökkel való kapcsolata további vizsgálatokat igényel.

Szerző: Olman  2009.07.21. 20:16 7 komment

Címkék: k növények ételek j évszakok

A bejegyzés trackback címe:

http://szofejto.blog.hu/api/trackback/id/tr751259567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.09.27. 14:39:10

FIGYELEM: Jelentősen kiegészítettem a cikket, mivel végre találtam oszmán-török szótárat a neten.

Aki tud bizonyítékot (forrást) bemutatni arra, hogy a kajsz főnevünknek és a kajszi melléknevünknek létezett a perzsákéval hasonló párhuzama az oszmanli nyelvben is, kérem, írja meg! Vagy akár a kāysı ill. kāıysı kifejezések használatára (esetleg nem perzsa eredetére) vonatkozó forrás is hasznos lenne, megerősíthetné a fellelt oszmanli-török szótár hiányosságát.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.24. 19:13:58

Áthoztam egy hozzászólást egy másik téma alól:

"A kajszi barack és társai közé (bacon-szalonna, stb) sorolnám még az annyiszor látott "biológiai erjesztésssel készült" ecetet is. Kérdezem, hogy - ugyebár - a biológiai itt az erjesztés jelzője a mondatban, ezért szeretnék példát látni az egyéb erjesztési eljárásokat illetően.
Üdv: marta47"

Kedves marta47!

Ha a cikket elolvasod, láthatod, hogy a kajszi barack egyáltalán nem tartozik a "bacon szalonnához" hasonló elnevezések kategóriájába. A kajszi jelentése: nyáron érő (barack) - perzsául és magyarul is. A kajszi = barack vélekedés tévhit.

Nem biológiai erjesztéssel készült ecet a tömény ecetsavból visszahígított ecet. Ezt ecetsavnak szokás nevezni a cimkén, de néha eltérnek ettől.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2009.10.24. 19:15:55

Kedves marta47!
Legközelebb kérlek a megfelelő témához írd a hozzászólásodat! :)

kukikaa1986 2009.12.05. 11:14:35

Igen érdekes; eddig abban a hitben voltam, hogy a "kajsz" a barack minőségére, típusára vonatkozik.

pilleszarny 2014.02.17. 16:06:07

Pedig a mama (nagymama) tudta, hogy ez török eredetű szó.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2014.03.08. 15:00:02

A magyarok bizonyára az oszmán török kifejezést vették át, de arról nem nagyon beszélnek, hogy a török kiktől vette át, illetve, hogy a magyar nyelvkincsben lehetett-e már jelen korábbról is maradványa ennek. Ez a cikk választ ad az első kérdésre: a perzsáktól vették át az oszmánok.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2014.03.08. 15:04:23

Illetve a magyar-perzsa kapcsolatra a jelentése ad magyarázatot: a törököknél "egy fajta barack" jelentéssel volt meg, a magyaroknál pedig "nyári barack" a perzsa qaiz̤, qaiz̤ī (nyár, nyáron termő) kifejezések mintájára.